A nyugdíjak 13,8 százalékkal, a közalkalmazotti alapbérek pedig 5 százalékkal nőnek 2024. január 1-jétől, kivéve a tanügyi alkalmazottak fizetése, ami két részletben 20 százalékkal emelkedik – derül ki a 2024-es költségvetés bizonyos mutatóinak jóváhagyásáról szóló, szerdán közzétett törvénytervezetből.

A jogszabályjavaslat szerint a közalkalmazottak túlórái, illetve a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon végzett munkájuk – a törvényekben előírt bizonyos kivételektől eltekintve – csak szabadidővel kompenzálható – írja az Agerpres.

A tervezet szerint jövőre csak a nettó 8000 lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak részesülnek üdülési utalványban és étkezési támogatásban. Az üdülési utalvány értéke az évi 1450 lejről 1600 lejre nő a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) bevezetése miatt.

Az ártalmas munkakörülményekért járó pótlék az alapbér 15 százaléka lesz a közszférában, de nem haladhatja meg a havi bruttó 1500 lejt.

A tervezet előírja a betöltetlen álláshelyek felszámolását és azt is, hogy az önálló költségvetésű közintézményekben a vezető beosztású személyek aránya az alkalmazottak körében 12 százalékról 8 százalékra csökken. Emellett legkevesebb 25 százalékkal csökkentik az államtitkárok, helyettes államtitkárok és államtanácsosok számát a kormányzatban.

A jogszabályjavaslat szerint jövőre a GDP-arányos költségvetési hiány nem haladhatja meg az 5 százalékot, a személyzeti kiadások felső határát pedig a GDP 8,5 százalékában állapították meg. A tervezet megszabja azt is, hogy 2025-ben a deficit 4,7 százalékos lesz, a személyzeti kiadások pedig nem haladhatják meg a GDP 8 százalékát.