Nicuşor Dan csütörtök este a Digi 24-nek adott interjúban kijelentette: a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) befolyása volt a politikai életre, a gazdasági szférára és a döntéshozatalra. Az államfő úgy véli, hogy egy civil igazgató jelentené a garanciát arra, hogy „bizonyos túlkapások” megszűnjenek.

„Volt befolyás. Kevésbé a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) esetében. A SRI-nek befolyása volt a politikai életünkre, a döntésekre, a gazdasági szférára. A SRI új vezetőjének hatalma lesz a román államban” – mondta az elnök.

Szerinte két dolgot kell tenni. „Egyfelől nem szabad sérüljön az operatív rész, mert ez a szolgálat nagyon komoly biztonsági ügyekkel foglalkozik. Másfelől el kell tűnjenek azok a túlkapások, amelyeket az idők során láttunk, a különféle társadalmi jelenségekbe való beavatkozások, amelyeknek nem kellett volna megtörténniük. Egy civil igazgató kellene legyen ennek a garanciája” – nyilatkozta Dan. 

Az államfő azt mondta, a SRI és a SIE vezetésére vonatkozó jelöléseket „a megfelelő időpontban” fogja megtenni. Hangsúlyozta, hogy párbeszéd zajlik az elnök és a koalíciós pártok között, valamint a koalícióban résztv vevő formációk között. Az SRI-t jelenleg ideiglenesen Răzvan Ionescu első helyettes vezeti, aki több mint két évtizede dolgozik a hírszerzés operatív munkájában. Az SRI vezetői tisztsége 2023 júliusa óta betöltetlen. Akkor Eduard Hellvig - nyolc év után -  lemondott posztjáról. A SIE élén 2018 óta Gabriel Vlase, a PSD képviselője áll.

Kapcsolódó

Nicușor Dan: aki még nem irányított semmit, nem vezetheti a hírszerző szolgálatot

A politikai szférán kívüli szermélyeket jelölne a Román Hírszerző Szolgálat élére Nicușor Dan. Az államfő szerint a vezetői tapasztalat is fontos.

kinevezés SRI Román Hírszerző Szolgálat

Korábbi sajtóinformációk szerint a SIE élére az Marius Lazurca korábbi budapesti román nagykövet kerülne, aki képviseletvezetőként több esetben a diplomáciában szokatlan nyíltsággal fordult szembe a magyar kormánnyal. 2019 júniusában Magyarország jegyzékben tiltakozott a román kormánynál az úzvölgyi katonai temető erőszakos elfoglalása miatt. Behívatták a magyar külügyminisztériumba Románia nagykövetét, Lazurcát, aki a diplomáciában példátlan módon nem tett eleget a felkérésnek, megtagadta a párbeszéd lehetőségét.

Alina Mungiu Pippidi ismert politikai elemző egy korábbi interjúban a SRI-s évekkel ezelőtti túlkapásairól beszélt. „Az SRI elkezdett lehallgatni mindenkit – a fellebbviteli bíróságokat, a legfelsőbb bíróságot… Az elképzelés az volt, hogy ott intézik el a pereket. Csakhogy ezt nem a nemzetbiztonságra hivatkozva kellett volna megtenni. Ez a módszer néhány ember kezébe adta a hatalmat. Újra létrejött a megfigyelő állam, ahol mindenkiről mindent tudtak, ahol mindenkinek volt valamilyen gyenge pontja, de minden hónapban csak néhány embert küldtek börtönbe, akiket előre kiválasztottak. A többieket zsarolták” – hangsúlyozta az elemző.

Titkosszolgálati irányítás a DNA-nál?

Politikusok, de elemzők és újságírók szerint is a titkosszolgálatok irányították a háttérből a DNA-t Laura Codruța Kövesi főügyészi ténykedése idején. A korrupcióellenes ügyészség korábbi statisztikáiból egyébként az derült ki, hogy az erdélyi magyar elöljárók többszörösen felülreprezentáltak a kilenc-tíz évvel ezelőtt indult bűnvádi eljárásokban, abban az időszakban, amikor „csúcsra járatták” a DNA és a titkosszolgálat közös gépezetét. Az önkormányzatokban vezető pozí­ciót betöltő, megvádolt magyarok közös meggyőződése, hogy a kreált vádak alapján történő meghurcolásuk az erdélyi magyarság ellehetetlenítését szolgálja.

Nemrég befolyással üzérkedés miatt vádjával indított büntetőeljárást a DNA Florin Coldea ellen, aki tizenkét éven keresztül volt a SRI igazgatóhelyettese. 2017-ben akkor kérte tartalékos állományba helyezését, amikor az országból frissen megszökött, több korrupciós ügyben vádlottként szereplő Sebastian Ghiță médiamágnás kompromittáló információkat közölt a hírszerzés és az igazságszolgáltatás összefonódásáról.