Az egyhetes szünidőben a székelykocsárdi Cserevár és a torockószentgyörgyi Szilas egyesületek kínáltak tartalmas kikapcsolódást a diákoknak Fehér megyében.

Közkedvelt úszótábor Marosludason

A székelykocsárdi iskolások számára már hagyománnyá vált, hogy minden évben, október végén, jót lubickolnak a viszonylag közeli marosludasi uszodában. Az előző évekhez hasonlóan, óvodástól nyolcadikosig, idén is nagyjából ötvenre volt tehető a résztvevők létszáma. A marosludasi úszótábor Fehér megye egyik legnagyobb, a magyar gyerekek számára rendezett sporteseménye, amelyet a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogat.

Az uszoda alkalmazottai is nagyon szeretik a kocsárdi gyerekeket, hiszen már kilencedik éve, hogy igénybe veszik a medencéket. Ki is nyitják – két órával korábban – számukra a csarnokot, hogy zavartalanul kezdjék az edzéseket, és mindenben a kedvükre járnak, mert „nagyon helyes gyerekek”. Az úszómesterek úgyszintén kivételeznek a „törzsvendégekkel”, hiszen korcsoportokra osztva foglalkoznak a tanítványokkal. A szakértelem és gondos odafigyelés meg is hozza a kívánt eredményt, hiszen a gyerekek kivétel nélkül megtanulnak úszni. A sok év alatt elvétve akadt egy-két gyerek, akinek nem sikerült megbarátkoznia a vízzel.

A gyerekeket elkísérő pedagógusok és szülők bérelt busszal, az egyesület kisbuszaival és magánszemélyek gépkocsijával szállították a gyerekeket az uszodába, az utolsó napon pedig egy közös pizzázással zárták a tábort.

Míg a kicsik számára az úszótábor néhány napos felhőtlen szórakozást jelent, a Cserevár Egyesület számára a stratégiájuk részét képezi. Basa Anna-Mária, az egyesület elnöke, a Maszolnak elmagyarázta: „Már az első években boldogan tapasztaltuk, hogy a délutáni oktatásba jelentkező, a környékbeli településekről ingázó diákok az úszótáborban barátkoztak össze igazán a kocsárdi gyerekekkel, ez pedig pozitívan befolyásolja a tanítást és a közösségépítést egyaránt”.

Szekeres Ildikó történelem szakos tanárnő hozzátette: a gyerekek számára nem csak otthon jelent előnyt, hogy megtanultak úszni és biztonságosabban fürödhetnek a falu határában (egybe)folyó Marosban és Aranyosban, hanem például a cserkészek által évente megrendezett tutajozásban is részt vehetnek vagy bármilyen programnak szívből örülhetnek (legutóbb például a lakiteleki táborban), ahol fürdőzési lehetőség kínálkozik számukra.

Először szerveztek sakktábort Torockószentgyörgyön

Az október 30. és 31. között, úttörő jelleggel megszervezett sakktábor helyszíne a csodaszép Székelykő Kúria volt, ahol az asztalokra kivételesen nem finom ételek, hanem sakktáblák kerültek.

A program ötletgazdája Fogarasi Antónia, a Szilas Egyesület elnöke volt, aki sokadik alkalommal szervezett különféle eseményeket a helyi ifjúság számára.

„Egyesületünk egyik kiemelt célja a torockószentgyörgyi magyar fiatalság megerősítése és hagyományainak ápolása, amelyet különböző programok által valósítunk meg. Megalakulásunk óta néptánccsoportot és futballcsapatot hoztunk létre, gazdanapot, kirándulásokat, színház- és operalátogatásokat szerveztünk, a falunapokon bálokat szerveztünk számukra, hogy csak egy néhányat említsek” – mondta az elnök. 

Fogarasi Antónia hozzátette: szeretné, ha a sakk iránti érdeklődés teret hódítana a gyerekek és a fiatalok körében, ezért szervezte számukra a tábort. Felhívására mintegy tizenöt gyerek mondott igent, akiknek a Communitas Alapítvány által megvásárolta a szükséges kellékeket.

A sakk rejtelmeibe való beavatás jól indult, hiszen a gyerekek nagyon fogékonyak és meglepően türelmesek voltak, sokáig tudtak koncentrálni a kockás táblára. Igaz, az ötletgazda mindent meg is tett ezért, hiszen a kezdő játékosokkal tematikus, római és középkori sakkfigurákat használt, megismertette a figurák helyét a táblán és a csatában betöltött szerepüket. Azt is elmagyarázta, miből tevődik össze a sakktábla és megbeszélték az alaplépéseket is.

A többórás sakkozást egy másik „agyserkentő” játékkal, a Rubik-kockával váltogatták, közben sakkal kapcsolatos rajzokat is készítettek. A gyermekek teljesítményét az egyesület érmékkel jutalmazta. A kicsik motivációjához az is hozzájárult, hogy szülők lelkesen kísérték el a gyerekeket a táborba, a nap végén pedig türelmesen megvárták, amíg véget értek a meccsek, majd ők is bekapcsolódtak a táborzáró minipartiba.

„Meggyőződésem, hogy egy élménydús táborozásban volt részük a résztvevőknek, akik olyan képességeket fejlesztenek ezután a sakknak köszönhetően, amelyeket változatos formában alkalmazhatnak majd életük során” – mondta Fogarasi Antónia, hozzátéve: szeretné, ha a kezdeményezésnek folytatása lenne és a környékbeli gyerekek is bekapcsolódnának a programba.