A fontos romániai intézmények átláthatatlanságát és militarizálását tartja az év végén leköszönő Klaus Iohannis két államfői mandátumának legnegatívabb eredményének Claudiu Tufiș politikai elemző. A Bukaresti Egyetem Politikai Tudományok Karának oktatója szerint a NATO főtitkári posztjára vágyó elnök egy bábként tevékenykedett diplomáciai téren.   

„Negatív mérleget hagy maga Iohannis, ahogyan Traian Băsescu is negatív mérleggel zárt. Băsescu esetében a fő probléma az állami intézmények közötti interakció módja volt, sokat taktikázott velük, egymás ellen fordította azokat. Emellett nagyban lerontotta a parlament hitelességét. Iohannis esetében a negatívumok a transzparencia hiányához kapcsolódnak. Mandátuma alatt minden intézmény átláthatatlanabbá vált” - fogalmazott Claudiu Tufiș a Libertatea portálnak nyilatkozva. 

Az egyetemi professzor az állami intézmények militarizálását is Iohannis róvására írja. „Második mandátuma alatt a kontextus is számított ebben a kérdésben: a pandémia, valamint a háborús évek. Csakhogy a helyzetet arra is használta, hogy mindent gyorsan militarizáljon. Nem tekinthető normális dolognak, hogy a pandémia alatt a hadsereggel akarta minden kérdést megoldani. Az a tendencia, hogy mindent titokban tartsanak, közép- és hosszútávon csak problémákat generált” - mondta az elemző.

Arra a kérdésre, miszerint Iohannis egy magányos farkas vagy inkább csapatjátékos volt-e a nemzeti érdekű célok elérésében, Claudiu Tufiș azt mondta, inkább egy bábról beszélhetünk az államfő esetében. Hozzátette: az utóbbi időszakban inkább saját jövőjének biztosítására koncentrált, mintsem az országéra.  „Ha az összes 1990 utáni elnöki mandátumot összehasonlítjuk, Iohannis egyik mandátumát sem sorolnám az első négybe. Ez azt jelenti, hogy még egy az legutóbbi Iliescu-mandátum is jobb volt, mint az övéi. Románia sokkal fontosabb szereplővé válhatott volna a nemzetközi porondon az elmúlt öt-hat évben, de ez nem történt meg” - fogalmazott az egyetemi oktató.