Hetek óta tartó konfliktus borzolja a kedélyeket Hargita megye egyik legnépszerűbb idegenforgalmi látványosságának sorsa körül. Egymásnak feszültek a Gyilkos-tó turisztikai övezetében működő vállalkozások vezetői és a gyergyószentmiklósi önkormányzat, illetve az üdülőtelep önkormányzati területeit ügykezelő cég képviselői. Eközben a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park küszködik a kirándulók által okozott problémákkal, természeti károkkal.

Hargita megye egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, a Gyilkos-tó és környéke akkor került legutóbb a figyelem középpontjába, amikor az üdülőtelepen működő vállalkozások közös sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet sérelmeikre, illetve közölték a területtel kapcsolatos meglátásaikat. Az öt vállalkozás képviselői egybehangzóan állították: a területet adminisztráló cég, a gyergyószentmiklósi önkormányzat (és Budapest V. kerületének önkormányzata) által alapított Monturist Kft. működése törvényességi kérdéseket vet fel és számos rendellenességet mutat.

A vállalkozók szerint a Monturist ügyvezetése nem fordít kellő figyelmet az üdülőtelep rendben tartására, zöldövezeten is kereskedelmi tevékenységet engedélyezett, a területbérleti díjakat 35 százalékkal megemelte, miközben akadozik a víz- és szennyvízellátás, az áramszolgáltatás. Az önkormányzati cég ügykezelésében levő területen, a Gyilkos-tó közelében kialakított vásártéren működő vállalkozások képviselői azt sem értik, hogyan adhatott ki a Monturist engedélyeket a rendezési tervben zöldövezetként szereplő részre különböző tevékenységekre.

Zsúfolt és túlterhelt az üdülőtelep

A megszólaló vállalkozók azt sem értik, hogyan maradhatott a tavaly tavasszal kinevezett Török Csaba a Monturist ügyvezetői székében. Mint kifejtették: ugyan versenyvizsga-kiírásáról volt szó, ám végül egy évvel meghosszabbították a kinevezést. Az érintettek szerint mindennek egyszerűen az lehet az oka, hogy Török jó kapcsolatot ápol Gyergyószentmiklós polgármesterével, Csergő Tiborral.

Az ügyvezető és a gyergyószentmiklósi önkormányzat célja, hogy minél nagyobb bevételhez juttassa a Monturistot, ennek érdekében akár törvénytelen megoldásokat is alkalmaznak – állították a vállalkozók. Ilyen megoldás egy új ingatlan felépítése a tó mellett, amely részben az említett rendezési tervben sétányként bejegyzett területet foglalná el 200 négyzetméter alapterületen. A tervezett épület a vállalkozók szerint csak növeli majd a zsúfoltságot, ráadásul korlátozza a rálátást a tóra, ezen kívül nem vették figyelembe, hogy így is túlterhelt az üdülőtelep vízvezeték- és szennyvízcsatorna-rendszere.

Reagált a polgármester

A vállalkozók felvetéseire Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere hivatalos közösségi oldalán közzétett bejegyzésében reagált. A városvezető leszögezte: „a Gyilkos-tavat mint természeti kincset, és a Gyilkostót mint üdülőtelepet az elmúlt évtizedekben kizsigerelték, hűtlenül kezelték, sokak a megélhetésükön felül meggazdagodni próbáltak belőle”. Csergő Tibor kiemelte, hogy megválasztását követően feltett szándéka volt, hogy rendet teremtsen a Gyilkos-tónál. „Esélyt akartam adni,arra, hogy a gyilkostói önkormányzati területeket ügykezelő céget, a Monturist Kft-t talpra állítsuk, nyereségessé váljon a tevékenysége és a város területeire ezáltal még inkább odafigyeljünk” – szögezte le.

A városvezető szerint a vállalkozók éppen a saját tevékenységeik törvénytelenségéről akarják elterelni a figyelmet, ugyanis „elenyésző azok száma, akik a törvényes utat bejárva alakítgatták volna tevékenységi térfelüket” – fogalmazott. Hozzátette: a „hangadó” vállalkozókat számos esetben megbírságolták már a törvénytelenségek miatt, illetve peres ügy is folyamatban van egyikük ellen.

Csergő Tibor András a megszólalók részéről elhangzottakra részletes válaszokat is adott. Az elöljáró szerint szükségszerű volt megemelni a bérleti díjakat. Ennek indokaként egyfelől azt sorolta fel, hogy ne legyen veszteséges a jelenlegi gazdasági helyzetben a cég, ugyanakkor a Monturist Kft. korábbi vezetője piaci áron alul adta bérbe a területeket, sok esetben indokolatlanul hosszú időre úgy, hogy a cégek érdekeit részesítette előnyben a közvagyont kezelő részvényesek érdekeivel szemben.

A Gyilkos-tó partjának közelében tervezett építkezéssel  kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy faházak épülnének, figyelembe véve a területrendezési előírásokat és eleget téve minden törvényes feltételnek. „Ugyanakkor kulturált körülményeket és tájba illő helyet biztosítva ezzel az üdülőtelepen tevékenykedő vállalkozásoknak” – tette hozzá.

Csergő Tibor András a személyével szemben megfogalmazott vádakat úgy ítélte meg, hogy azok „a figyelem elterelésére irányulnak” a vállalkozók által elkövetett törvénytelenségekről. „Úgy a Monturist Kft. jelenlegi ügyvezetője, mint én, a törvényességet vállaltuk fel és ezt várjuk el az összes cégtulajdonostól is” – hangsúlyozta a polgármester.

A nemzeti park gondjai

A felvázolt vitában ugyanakkor nem, illetve érintőlegesen esett szó magának a Gyilkos-tónak és környékének helyzetéről, valamint arról, hogy mi lenne a legjobb természetvédelmi szempontból. Ennek összefoglalására Hegyi Barnát, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatóját kértük fel. A szakember a Maszolnak elmondta: a Monturist Kft. és a vállalkozók vitájában nem szeretne állást foglalni, a nemzeti parkhoz a tófelület, illetve a tavat övező 50 méteres sáv tartozik.

Igaz, ez sem problémamentes. Mint a beszélgetésünkből kiderült, a nemzeti park vezetőségének a tavon 2004 óta csónakoztatási tevékenységet végző vállalkozással voltak és vannak vitái. A csónakbérléssel foglalkozó cég a tevékenységei fejében vagy bérleti díjat, vagy annak megfelelő mértékű támogatást fizetett a nemzeti parknak, ahogy a jogszabályok éppen megkívánták – osztotta meg Hegyi Barna.

A nemzeti parkot a Romsilva, az állami erdészeti vállalat kezeli. Az állami vállalat a saját jövedelmeiből fizeti a parkok természetvédelmi tevékenységeit. Ugyanakkor a költségvetés bizonyos hányadát a nemzeti parkok saját tevékenységeik által kell előteremtsék. „Mindenhol másból tudnak jövedelemhez jutni: az Erdélyi-szigethegységben barlangászatból, a Vaskapunál csónakáztatást végeznek, a szomszédos Neamț megyei nemzeti parkban bölényrezervátum, állatkert működik. Nekünk állami terület, ahonnan ilyen jövedelem tud bejönni, az a Gyilkos-tó” – fejtette ki Hegyi Barna. 

A szakember beszámolt arról is, hogy ez a bizonyos önrész az elmúlt évben a duplájára emelkedett. Ugyanakkor a tavon csónakáztatást végző cég a bérleti díj kfizetésének egy éves elhalasztását kérte az általa elvégzett fejlesztésekre hivatkozva. Ez az összeg azonban szerepel a költségvetésben és a Romsilva kikötötte, hogy közbeszerzés útján keressenek vállalkozót erre a tevékenységre. Ez nem volt zökkenőmentes, egyelőre nem találtak új befektetőt.

Szemét hátán szemét

Rendkívül zsúfolt az idegenforgalmi szezon a Gyilkos-tónál, a tavasztól őszig érkező turisták tömege jóval meghaladja az üdülőtelep kapacitását – emelte ki Hegyi Barna. „Egy szűk völgyben fekszik az üdülőtelep, amin áthalad egy forgalmas út. Létezik tranzit-turizmus, a Gyilkos-tónál a legtöbb erre haladó megáll. Ennek következtében irdatlan mennyiségű szemét is felhalmozódik, amelyet mi mint nemzeti park a belterületen kívül a turistaösvényeken is rendszeresen összeszedünk” – mondta el a szakember. Önkéntesek, gyerekek bevonásával szerveznek takarító akciókat, az igazgató ugyanakkor megemlítette, hogy a belterületen működő cégek részéről már egyfajta elvárás is lett, hogy a nemzeti park munkatársai tisztítsák meg a telepet.

„Ezt mi nem látjuk korrektnek. Reméljük, az önkormányzat javít ezen és alkalmaz valakit a belterületre, illetve a helyi rendőrség segít majd abban, hogy rendszeresen ellenőrzi a vállalkozásokat és a működési területükön összeszedik a szemetet” – fejtette ki Hegyi Barna.

Mint az igazgató kiemelte: a tó nem része a település belterületi részének, a nemzeti park szigorúan védett részéhez tartozik a tófelület. A tó feltöltődésének megakadályozása, lassítása érdekében a környezetvédelmi minisztérium az elmúlt évben hozzáfogott a legnagyobb üledékfogó gát kitakarításához.

„Potenciális veszélyforrást jelent a Gyilkos-tó esetében, hogy az üledékfogó gátak felteltek, betöltötték a funkciójukat és nagy mennyiségű üledéket, hordalékot mosnak bele a tóba a patakok. Természetes folyamat, hogy a hasonló tavak eltűnnek, de szeretnénk, ha minél tovább élne a Gyilkos-tó. Jelentősen lassítani kell ezt a folyamatot és a gátak takarítása segít ebben” – emelte ki Hegyi Barna. A gátak takarítása nem fejeződött be, tavasszal a fagyok felengedése után folytatják a nagyszabású munkát, tette hozzá.

Az emberi tevékenység okozza a legtöbb gondot

A szakember kifejtette: a legnagyobb fejtörést mindig az emberi tevékenység okozza. A törvénykezés szigorításának köszönhetően az illegális fakitermelés mértéke jelentősen csökkent a 2000-es évek elején tapasztaltakhoz képest. Új jelenségként azonban megjelent az illegális terepjárós, motoros tevékenység, ami a természetet, az állatokat és a kirándulókat egyaránt zavarja – mutatott rá Hegyi Barna.

„A legszebb természeti látványosságok a leginkább érintettek. Azok a részek vannak a legjobban kitéve ennek, amelyek a nemzeti parkot nemzeti parkká teszik” - tette hozzá. A terepjárózás hazai és külföldi turisták körében is népszerű. Hiába szabályozza törvény ezt a tevékenységet, a nemzeti parknak kevés munkatársa van, hogy annak érvényt szerezzen, és a hegyi csendőrség szakmai segítsége sem jelent igazi megoldást. A kevés ember mellett a korszerű felszerelés hiánya is gondot okoz, tudtuk meg.

„Megpróbáljuk megelőzni rendszeres járőrözéssel, büntetésekkel, de hatástalanul. A kihelyezett sorompóinkat folyamatosan összetörik, lehúzatják. Ez egy állandó küzdelem, ami elég sok anyagi és emberi erőforrást lefoglal, amelyet tudnánk jobban is hasznosítani, például monitoring tevékenységekre, gyermektáborok szervezésére, képzési programokra. Ehelyett a terepi munka 80 százalékát ez tölti ki” – számolt be Hegyi Barna.

A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parknak jelenleg 11 alkalmazottja van, akik közül hatan természetvédelmi őrök, a többiek pedig biológusok, az igazgató, az informatikus, az irodai személyzet – osztotta meg az igazgató. Összehasonlításként hozzátette, hogy egy-egy magyarországi nemzeti park 70–80 alkalmazottal is rendelkezik, és általában tízszer akkora költségvetéssel gazdálkodhat, mint a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park. A költségvetéshez előírt önrészt a park menedzsmentje pályázatok, adományok, engedélyeztetési folyamatok bevételeiből, túrák szervezéséből igyekszik előteremteni – mondta el Hegyi Barna.

A nemzeti park háromnyelvű honlapján bárki tájékozódhat az aktualitásokról, túraajánlatokról, a szabadidős lehetőségekről.