Az inzulin felfedezésében közreműködő antiszemita orvosprofesszorról, Nicolae Paulescuról nevezett volna el egy utcát a kolozsvári polgármesteri hivatal, de a közfelháborodás hatására végül egyelőre elálltak a tervtől, arra hivatkozva, hogy „további elemzésre” van szükség. A Kolozsvári Zsidó Hitközség és a romániai antiszemitizmust megfigyelő és ellene fellépő központ (MCA) is levélben tiltakozott korábban az új utcanév ellen.

Miután azt állította, hogy a Legionárius Mozgalom alapításában is résztvevő Nicolae Paulescuról utcát elnevezni nem ütközik törvénybe, a kolozsvári városvezetés mégis meggondolta magát: kedden Emil Boc polgármester visszavonta a kérést, amelyet a prefektúrához intéztek az új utcanév jóváhagyásáért. Az ügyet feburár 25-én tárgyalta volna a prefektúra.

A Newsweek február elején írta meg, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal a Kolozs Megyei Prefektúrához fordult azzal a kéréssel, hogy hagyja jóvá, hogy a Tetarom I. ipari park egyik utcáját Nicolae Paulescuról nevezzék el. Nicolae Paulescu 1922-ben Alexandru C. Cuzával együtt megalapította az antiszemita Nemzeti-Keresztény Uniót, amelynek zászlóján horogkereszt szerepelt, 1923-ban pedig a Nemzeti-Keresztény Védelmi Liga alelnöke lett, azé a párté, amelyből később Corneliu Zelea Codreanu Légiós Mozgalma kivált. Írásaiban, felszólalásaiban Paulescu többször „parazitáknak”, „gonosztevőknek” nevezte a zsidókat.

A Newsweek kérdésére a polgármesteri hivatal azt válaszolta, hogy a „Nicolae Paulescu-kaliberű személyek örökségét egyetlen érett civilizáció sem redukálhatja az illető politikai véleményére, tudósként nyújtott teljesítményüket nemzetközi szinten elismerik”. Az önkormányzat azt is tagadta, hogy ez az utcanév megszegné a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szimbólumok használatát és az emberiség ellen elkövetett vagy háborús bűnökkel vádolt személyek kultuszának ápolását tiltó 31/2002-es sürgősségi kormányrendeletet.

A romániai antiszemitizmust megfigyelő és ellene fellépő központ (MCA) február 12-én Emil Boc kolozsvári polgármesternek címzett levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Paulescuról neveznek el utcát Kolozsváron, az nem csak a Légiós Mozgalom rehabilitálását és népszerűsítését tiltó törvényt szegi meg, hanem Románia kormányának vállalását is az antiszemitizmus elleni fellépésre.

Hétfőn az MCA újabb levelet tett közzé Facebook-oldalán. Maximillian Marco Katz, az MCA alapító igazgatója a Tasnádi Szilárdnak, Kolozs megye prefektusának címzett szövegben ismét felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a prefektúra jóváhagyja a kolozsvári polgármesteri hivatal kérését, az a legionárius, fasiszta és antiszemita szimbólumok használatát tiltó törvény megszegésének minősül, hiszen Nicolae Paulescu részt vett a Légiós Mozgalom elindításában. Katz szerint a kolozsvári polgármesteri hivatal kérése felháborító és sérti az antiszemitizmus romániai áldozatainak emlékét, emellett lenullázza mindazt az antiszemitizmus elleni küzdelmet, amit a román parlament, kormány és elnöki hivatal az utóbbi években hangoztatott.

Levélben fordult a prefektúrához és az intézmény keretében működő névadó bizottság elnökéhez a Kolozsvári Zsidó Hitközség is. Schwartz Róbert elnök levelében felháborodását fejezte ki a kezdeményezés kapcsán, és felhívta a figyelmet arra, hogy Paulescu számos áltudományos cikkben és kiadványban értekezett a zsidók biológiai alsóbbrendűségéről, a román nemzetre nézve veszélyesnek nevezve őket, és konkrétan a zsidók megsemmisítését nevezte meg megoldásként. A holokausztot végül nem érte meg, ugyanis 1931-ben meghalt, jegyzi meg a levélben a Kolozsvári Zsidó Hitközség.

Az antiszemita orvosról elnevezett utcák egyébként léteznek más romániai városokban, így Bukarestben és Temesváron is.