Egyáltalán nem volt elsietett az igazságügyi törvények parlamenti vitája – véli az igazságyügyi törvénytervezeket tárgyaló speciális bizottság RMDSZ-es tagja. Császár Károly szenátor a Maszol portálnak nyilatkozva hangsúlyozta: a két ház összesen közel nyolcezer módosító indítványt vitatott meg, miután a szakminisztérium külön egyeztetett az érintett intézményekkel a törvénycsomagról.

Noha a bukaresti parlament elfogadott egy újabb igazságügyi törvénycsomagot, az ágazat reformja korántsem tekinthető lezártnak. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy alkotmányossági kifogást emel, miután hiába kérte, hogy napolják el a három jogszabályjavaslat vitáját mindaddig, amíg azokat véleményezi a Velencei Bizottság. A párt volt igazságügyi minisztere, Stelian Ion felrótta, hogy a koalíciós pártok sürgősségi eljárással „verték át” a parlamenten a törvényeket, így nem volt idő alapos vitára. Az eredmény egy olyan törvénycsomag, amely az USR szerint ellehetetleníti a korrupció elleni küzdelmet, és kialakít egy politikailag ellenőrzött „igazságszolgáltatási oligarchiát”.

Az igazságügyi törvények elfogadása és hatályba lépése az egyik feltétele annak, hogy Románia lehívhassa az Európai Unió helyreállítási alapjából a számára elkülönített forrásokat – emlékeztet az tervezeteket tárgyaló speciális bizottság RMDSZ-es tagja. Császár Károly szerint alaptalanok azok a vádak, amelyek szerint a kormánypártok elsiették az igazságügyi törvények parlamenti vitáját. Hangsúlyozta, hogy a két ház összesen mintegy nyolcezer módosító indítványt vitatott meg. A Maszol portálnak nyilatkozva arra is kitért, hogy a „maratoni eljárásban” az igazságszolgáltatás valamennyi szereplője részt vett; szeptember eleje óta hetente több alkalommal, gyakran reggeltől este tízig folytak a munkálatok a szakbizottságban, ugyanakkor a tervezetek már korábban publikusak voltak az igazságügyi minisztérium honlapján. Ezenkívül a szaktárca minden érintett intézménnyel egyeztetett: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal (CSM), a legfőbb ügyészséggel, a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészséggel (DIICOT), továbbá a bírákat és az ügyészeket képviselő egyesületekkel.

A három tervezetet a törvényhozásban egy speciális bizottság vitatta meg, mielőtt a két ház plénuma elé került volna. A szenátor kiemelte, hogy az előzetes konzultációk ellenére a képviselőházi szavazást megelőzően mintegy négyezer módosító javaslatot nyújtottak be, majd az alsóházban elfogadott változathoz további körülbelül háromezer ötszáz módosítót tettek le. A bizottságban senkitől nem tagadták meg a lehetőséget, hogy fenntartsa a módosítóját vagy hozzászóljon a vitához, még akkor sem, ha igen gyakran jócskán átlépték a megszabott időkeretet, „tehát meg volt ez forgatva tövéről hegyire”.

Aláhúzta azt is, hogy csak az igazságszolgáltatás intézményei részéről megfogalmazott javaslatok közül több mint százat fogadtak el annak ellenére, hogy az igazságügyi minisztérium a parlamenti előterjesztést megelőző konzultációk eredményeként is változtatott az eredeti tervezeteken. Az RMDSZ törvényhozója szerint „arra biztosan nem hivatkozhatnak az alkotmánybíróság előtt, hogy ezeket a tervezeteket nem vitattuk meg alaposan”.

Az USR amúgy egymaga nem is tudna alkotmányossági óvást benyújtani, hiszen nem rendelkezik a megfelelő számú képviselővel és szenátorral, viszont Császár Károly szerint aligha jelent majd gondot a néhány hiányzó aláírás begyűjtése az AUR-tól, tekintve, hogy az USR gyakran „a legnagyobb egyetértésben szavaz” a szélsőjobboldali párttal.

Az RMDSZ törvényhozója hangsúlyozta: az új törvénycsomag biztosítja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az erre vonatkozó módosításokat a CSM kezdeményezte, vagyis az a szerv, amely az alkotmány alapján az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítani hivatott. Azt is fontosnak nevezte, hogy az elfogadott változat megtiltja a bírák és az ügyészek titkosszolgálatok általi beszervezését „operatív vagy fedett ügynökként”, valamint bűncselekményként üldözendőnek nyilvánítja az ilyen jellegű tevékenységet. Ez meglátása szerint „reális garancia” arra, hogy nem ismétlődnek meg a visszaélések, amelyekre az elmúlt időszakban fény derült az Igazságügyi Felügyelet jelentéseiből.