FRISSÍTVE – Bemutatták az elnöki hivatal jelentését a klímaváltozás oktatásáról és a környezeti nevelésről

FRISSÍTVE: Az oktatás az éghajlatváltozásra adott válaszlépések javításának egyik alappillére – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.

Az államfő A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban című jelentés közvitára bocsátásakor mondott beszédet az elnöki hivatalban. Kifejtette, hogy az oktatást, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni fellépést mandátuma prioritásainak tekintette, ezért az elnöki hivatalban területenként konkrét javaslatokat kidolgozó munkacsoportokat hozott létre.

Iohannis elmondta, hogy így készült el a Képzett Románia projekt, amelynek megvalósítását az országos helyreállítási terv révén most már finanszírozni is lehet. Ennek a projektnek a folytatásaként hozta létre tavaly az éghajlatváltozás oktatásával és a környezeti neveléssel foglalkozó munkacsoportot.Fotó: presidency.ro

Az államfő szerint a munkacsoport kedden bemutatott jelentése nemcsak problémákat vázolja fel, hanem megoldásokat is javasol mind a környezetvédelem-oktatáshoz való hozzáférés kiszélesítésére, mind pedig a környezeti nevelésre alkalmas iskolai infrastruktúrák kialakításának megalapozására. Hangsúlyozta, a dokumentum fő célja megnyitni az utat a mentalitásváltáshoz.

„Az oktatás a klímaváltozásra adott válaszlépések javításának egyik alappillére, mert a környezettudatosságra és az egész társadalom jövőjéért érzett felelősségre neveléssel módosít az emberi magatartáson” – jelentette ki Iohannis. Kifejtette, hogy a környezet védelme és az éghajlatváltozás következményeinek felszámolása csak az állami intézmények és a polgárok összefogása révén lehet hatékony, ez pedig az álhírek elleni fellépéssel, a polgárok megfelelő tájékoztatásával érhető el.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Elmondta, hogy a munkacsoport a diákközpontú környezeti nevelést javasol a közoktatásban, vonzó digitális eszközökkel, alkalmazásokkal, interaktív tankönyvekkel. A jelentést kidolgozó szakemberek szerint lehetőséget kell nyújtani a gyerekeknek arra, hogy a „természetben tanuljanak a természetről”, gyakorlati tevékenységek révén tudatosuljon bennünk a környezetvédelem fontossága, ugyanakkor az iskolai infrastruktúrát úgy kell átalakítani, hogy példát mutassanak a fenntarthatóságra.

Iohannis felhívást intézett a központi állami intézményekhez, helyhatóságokhoz, civil szervezetekhez, szülőkhöz, vállalatokhoz és a sajtóhoz, hogy járuljanak hozzá a jelentés sikeres gyakorlatba ültetéséhez. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a kormány nyitottan és felelősen viszonyul a célkitűzés megvalósításához.

Zöld hét bevezetését javasolják az iskolákban

A kedden közvitára bocsátott jelentés többek között javasolja egy úgynevezett zöld hét beiktatását a tanév szerkezetébe, továbbá a biológia, a földrajz és a természettudomány tantárgyak aktualizálását a környezetvédelmi fogalmakkal, valamint új, a témához kötődő választható tantárgyak bevezetését.

Alexandra Mihaela Bocşa elnöki tanácsos elmondása szerint a 2021–2022-es tanévre vonatkozóan mindenekelőtt azt javasolják, hogy az Iskola másként hét keretében a tanintézmények vezessenek be minél több, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos tevékenységet, majd a 2022–2023-as tanévtől kezdődően beiktatják az iskolai év struktúrájába a zöld hetet is.

Az elnöki tanácsos szerint a másik célkitűzés helyi, országos és nemzetközi szintű partnerségi kapcsolatok kialakítása, amelyek keretében a pedagógusok és a diákok különböző projektekben és tevékenységekben vehetnek részt ebben a témában. „Nagyon fontosnak tartjuk a tanárokat is támogatni ebben a folyamatban. Ezért pénzt kell fordítanunk a tanárok alap- és továbbképzésére, hogy érdemben részt vehessenek a klímaváltozásról szóló oktatásban, valamint, hogy motiváljuk és jutalmazzuk is az ilyen típusú oktatásban részt vevő pedagógusokat és iskolavezetőket" – tette hozzá az elnöki tanácsos.

A jelentés számos javaslatot tartalmaz a projekt gyakorlatba ültetésének megkönnyítésére, például a diákok környezetvédelmi akciókban való részvételét megkönnyítő webes platform létrehozása; digitális és hagyományos tankönyvek és didaktikai segédeszközök, ingyenes készletek a légszennyezés méréséhez, ingyenes alkalmazások az iskolák számára a légszennyezés méréséhez és a légszennyező anyagok elemzéséhez; a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos versenyek szervezése.

A jelentés február 11-éig lesz közvitán.

Kapcsolódók

Kimaradt?