Még a nap is mosolygott, és szelíden árasztotta fényét Selymesilosva lakosságára, akik nagy napra készültek. Négy év után, immár mindent akadályt, világjárványt, és kisebb megpróbáltatásokat maguk mögött hagyva, végre elérkezett az idő, beiktatták a helyi lelkésznőt, Nemes Szabó Renátát.

A harangszó hívására szinte zsúfolásig megtelt a templom, amit a lelkésznő az elmúlt években megtöltött élettel, melegséggel, kedvességgel, mert mindig, mindenkihez volt egy bátorító szava, kedves mosolya még a nehéz időkben is. Nem véletlen, hogy rövid időn belül befogadták, szinte családtaggá vált. Rendezvényeket szervezett, sikeresen pályázott, minden korosztállyal megtalálta a hangot.

Nemes Szabó Renáta Szilágynagyfaluban született, teológiai tanulmányait Debrecenben végezte, de hazatért, és ma már szülőfalujától, amire méltán büszke, csak a Magura-domb választja el.

A vasárnapi ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki elmondta, közel öt év telt el azóta, hogy a selymesilosvai gyülekezet a megüresedett lelkipásztori állását úgy töltötte be, hogy meghívta és megválasztotta a lelkipásztort. Akkori esperesként az ő feladata volt a lelkipásztori állás betöltésének a levezetése. Annak idején, a presbitérium egyhangúlag fejezte ki szándékát a meghívásra nézve, és a gyülekezet is egyértelműen kifejezte, hogy Nemes Szabó Renátát választja lelkipásztorává. „Senki nem bánta meg a döntést, ennek a bizonyítéka ez a mai nap is, hogy együtt vagyunk, ünnepi közösségben, gyülekezetet alkotva, és hiszem, hogy ez a nap pirosbetűs ünnepként fog majd bevonulni a gyülekezet történelmébe” – fogalmazott a püspök. Nagyon fontos egy ilyen alkalom, hiszen a beiktatás a lelkipásztor számára kifejezi a gyülekezet szeretetét, azt hogy hosszú távon gondolkodik a lelkészével kapcsolatban, és hogy az itt élő hívek szeretnék, hogyha lehetőleg minél hosszabb ideig, egész a nyugdíjig itt szolgálna közöttük.

A lelkész számára is fontos mérföldkő egy ilyen nap, mert egyfelől megerősíti a lelkipásztort abban, hogy Isten által kirendelt, kijelölt helyén van. Ilyenkor átélheti szolgálatának, küldetésének a megújulását. A püspök kiemelte, nem könnyű vállalkozás a lelkipásztori szolgálat, de egyetlen Krisztust követő embernek sem egyszerű az útja. Önmagában véve egy lehetetlen vállalkozás, de Isten kegyelme által mégis lehetséges, és nincs ennél csodálatosabb, nagyszerűbb út: naponta az Úrral lenni élő kapcsolatban, Őt szolgálni, vele együtt győzni, az Ő szeretetének ölelésében élni.

Sándor András, a Szilágysomlyói Református Egyházmegye esperese biztató szavakkal fordult a lelkész felé, mondván, a szolgálatban soha nem lesz, nem marad egyedül. Azt kívánta, hogy mindig tudjon tanú lenni a gyülekezetben. Mindig úgy szólaljon meg, hogy a Szentlélek szólalhasson meg általa, majd a beiktatást követően átadta a szimbólumokat, a Bibliát, hogy tanulmányozza, ragaszkodjon hozzá, a templom kulcsát, ami több mint egy épület kulcsa, mert a gyülekezetet jelképezi, a hívő közösséget, és a pecsétet, mert „az adminisztrációból van elég”. A gyülekezethez fordulva azt javasolta, hogy mindig imádkozzon lelkipásztoráért.

A lelkipásztorok igei köszöntése után a gyülekezet üdvözölte lelkipásztorát, azt kívánva, hogy Isten igéjét hűen és igaz hittel hirdesse, viseljen gondot a nyájra, vezesse, erősítse, vigasztalja a gyülekezetet, és bátorítsa, álljon mellettük az örömeikben, bánataikban, majd egy új palástot ajándékoztak számára, hogy legyen a vállán, a méltóság és Isten elhívásának jeleként.

A megható beszédek, versek, énekek után a lelkésznő igehirdetésében megköszönte, hogy oly sokan részt vettek a beiktatásán, és együtt kérhetik Isten áldását, segítségét, vezetését. „Csak légy erős és bátor, hiszem, hogy engem is így rendelt ide az Isten, ennek a gyülekezetnek a lelkipásztorává, és hiszem, hogy küldetést adott a kezembe. Vezetni kell, irányt mutatni a nyájnak, együtt haladni előre” – mondta, majd Odüsszeusz példájával élve, arra szólította fel a jelenlévőket, hogy ne térjenek le se jobbra se balra, a jó úton meg kell maradni, tanulmányozni az igét, mert akkor nem tévednek el, kiegyensúlyozott életük lesz, és sikerrel járnak.

Seres Dénes RMDSZ-es parlamenti képviselő kiemelte a lelkész elmúlt négy évének eredményes munkásságát, méltatta tevékenységét, kitartását, és azt kívánta, hogy a folytatás is legalább ilyen gyümölcsöző legyen.

Nemes Szabó Renáta megköszönve a gyülekezet szeretetét, kedvességét, amit mind ő, mind a családja nap mint nap megtapasztal a selymesilosvaiak körében, elmondta, továbbra is Isten segítségével, támogatásával folytatja hivatását, hogy a nyáj gyarapodjon és lelkiekben erősödjön.