Pénzügyi erőforrásra és építkezési alapanyagra van szükség ahhoz, hogy a nagy horderejű infrastrukturális beruházások megvalósuljanak. „Országunk viszont abba a paradoxon helyzetbe került, hogy bár a pénz, amiből fejleszteni lehet, adott – nincs elég hozzárendelhető alapanyag” – véli Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, az energiaügyi, energetikai infrastruktúra és altalajkincsek bizottságának az elnöke, aki ez ügyben hívott össze konferenciát Bukarestben.

„200 millió tonna törtkőre, kavicsra és homokra, azaz ásványi aggregátumokra van szükség ahhoz, hogy a 2030-ig kitűzött infrastrukturális céljainkat meg tudjuk valósítani, de Románia abban a helyzetben van, hogy nem tudja eljuttatni a hazai ásványkincseket a romániai építkezésekre. Kénytelenek vagyunk a törököktől, a világ különböző részeiről importálni. Ez egy másik problémát szül: a távolság okozta magas költségek a jövedelmezőség hiányához vezetnek, felállítva annak veszélyét, hogy elbukjunk az európai finanszírozástól” – jelentette ki a Hargita megyei szenátor, pontosítva azt is, hogy ez annak tudható be, hogy a hazai törvénykezés túlságosan megnehezíti az új kitermelések megkezdését.

„Nincsenek összehangolva a jogszabályaink, ugyanis az érvényes előírások ellentmondó elvárásokkal szembesítik a kitermelő cégeket. Ennek következménye a nehézkes jóváhagyás – akár 8 évbe is telhet a bányászati engedélyek megszerzése, ami a kitermelési licenszek számának csökkenését eredményezi. Ez pont keresztbe tesz annak, hogy valójában új kitermeléseket kellene elindítanunk, ahhoz, hogy elegendő alapanyagot tudjunk biztosítani az épülő vagy közbeszerzés alatt lévő munkálatokhoz” – részletezte Antal Lóránt.

A konferencián Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter is részt vett, aki beszámolt arról, hogy jelenleg 750 kilométernyi gyorsforgalmi út, illetve több mint 1200 kilométernyi vasút építése vagy felújítása áll kivitelezés alatt, illetve 2030-ig még 1700 kilométernyi autópálya vagy ún. expressz-útra szándékoznak közbeszerzést indítani. A miniszter megerősítette azt, hogy mindezekhez a projektekhez, melyeknek összértéke 40 milliárd euró körül van, több százmillió tonna építőanyagra van szükség, az aggályok pedig megalapozottak.

A ködös jogszabályokból adódóan megjelent a törvénytelen kitermelések jelensége is. Kikerülve az engedélyezés útvesztőjét, több entitás licensz nélküli kifejtésbe kezdett, tisztességtelen előnyhöz jutva azokkal a cégekkel szemben, amelyek helyesen járnának el, környezeti gondokat okozva és megfosztva az államot a bányászati díjakból és adókból járó pénzösszegektől, további befektetéseket lehetetlenítve el.

Antal Lóránt elmondta, hogy a szerdán megrendezett konferencia fő célja az volt, hogy egy tető alá hozzá az illetékes hatóságok, munkáltatói szövetségek, szakszervezetek, a törvényhozás és a kormány képviselőit, hogy szakértelmüket egyesítve keressenek megoldást erre a problémára. „Ez csupán a kezdet. A találkozó következtetéseit tömörítve, egy olyan dokumentum összeállítására vállalkoztunk, amely megoldásokat kínál és útmutatást nyújt a törvényhozók és kormányzati képviselők számára” – fejtette ki Antal Lóránt.

A fennálló helyzet súlyosságáról beszélve az RMDSZ-es politikus kiemelte, hogy mindennek a fő oka egy országos stratégia hiánya: „Ugyanúgy, mint az energiában, az altalajkincsek terén sincs egy hosszútávú, érvényes stratégiája Romániának. Sok éven keresztül elkerülte az országvezetés figyelmét az, hogy miként tudnánk értékesíteni ásványi erőforrásainkat, ez pedig ahhoz vezetett, hogy fejetlenül, a ködben matatgatva improvizációkra szorultunk, a bányaipar pedig a levegőért küszköd” – hangsúlyozta.