Mit érdemes tudni a mesterséges intelligenciáról? Milyen lehetőségeket és veszélyeket hordoz magában az AI? Hogyan változtathatja meg a munkaerőpiacot? Kell-e félni a használatától? Ezekre a kérdésekre kereste a választ két erdélyi szakértő, Imets Tamás és Várady Csongor az Érted Talks rendezvénysorozatán, amelyet csütörtök este tartottak a kolozsvári Planetarium kávézóban.

Imets Tamás, a Minyma Technologies és Quino alapítója és vezetője, csapatával olyan AI megoldásokon dolgozik, melyek a diákokat segítik tanulmányaikban és személyes fejlődésükben. Várady Csongor doktoranduszként a gépi tanulás mértanját kutatja a Hamburgi Műszaki Egyetemen, emellett gépi tanulási mérnökként szatellites képeket és ultragyors eseményeket tanulmányoz AI-módszerekkel a QuaestaAI-nál. A szakértőket Templfi Ákos kérdezte.

A kezdetekről

Várady Csongor elmondta, 1943-ban Warren McCulloch és Walter Pitts publikáltak egy tanulmányt, amely hozzájárult a mesterséges intelligencia és a számítógépes tudomány fejlődéséhez. Ebben a tanulmányban McCulloch és Pitts formális modelleket mutattak be, amelyek idegi hálózatokat reprezentáltak logikai és matematikai alapokon. Megmutatták, hogy egy egyszerű neurális hálózat képes logikai műveletek elvégzésére, ezzel pedig lefektették az alapokat.

„A következő nagy név, akit említeni kell, az Alan Turing, aki létrehozta a Turing-tesztet, melynek célja annak meghatározása, hogy egy gép képes-e emberi szintű intelligenciát mutatni” – fejtette ki Várady Csongor. Megtudtuk, a nagy áttörés egyik kulcsfontosságú eseménye 1997-ben történt, amikor az IBM Deep Blue nevű számítógépe legyőzte Garri Kaszparovot, a világhírű sakkvilágbajnokot. Ez az esemény jelentős mérföldkő volt az AI történetében, és számos szempontból befolyásolta az AI fejlődését.

Hogyan működik?

Az elmúlt öt évben elég erősen berobbant a mesterséges intelligencia a köztudatba, de nem mindenki érti, hogy hogyan működik és hogyan tanul az AI. Imets Tamás elmagyarázta, tulajdonképpen arról van szó, hogy az AI olyan feladatokat végez el, amelyek emberi intelligenciát igényelnek, mint a tanulás, vagy a problémamegoldás.

Az AI-rendszerek adatokból tanulnak, ezek az adatok lehetnek szövegek, képek, hangok, videók vagy bármilyen más formátumú információk. Az adatok elemzése után az AI egy modellt hoz létre, amely tartalmazza a megtanult mintákat és szabályokat. Amikor az AI-rendszer új adatokat kap, a modell segítségével elemzi azokat, és így eredményeket hoz létre, ez nevezik output-nak. Például egy képfelismerő AI esetében az output megmondja, mi látható a képen.

Mi lesz a mesterséges intelligenciával öt éven belül?

Várady Csongor szerint természetesen nőni és fejlődni fog az AI a jövőben, az viszont vitatott, hogy ez meddig tart. Szerinte nem beszélhetünk majd egy önállóan gondolkodó AI-ról, mert a jelenlegi technológiákra alapozva ez nem lehetséges. „Az AI valójában egy eszköz, eszközökből pedig egyre jobbakat lehet kitalálni, de fontos, hogy felismerjük, az élet mely területein segíthet bennünket a mesterséges intelligencia” – fejtette ki.

Kapcsolódó

„Anya, segíts! Elraboltak” – Az AI lehetővé teszi, hogy gyermekünk hangját felhasználva verjenek át a csalók

Mi az a deepfake és milyen típusú csalásoknak lehetünk áldozatai? Dr. Seer László marketingszakembert, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar adjunktusát kérdeztük.

deepfake mesterséges intelligencia Seer László veszélyek AI

Imets Tamás is úgy látja, valóban vannak határai a jelenlegi technológiáknak, és valami hiányzik ahhoz, hogy hozzánk, emberekhez hasonló legyen. Példának okáért kifejtette, nem várhatjuk el egy ilyen modelltől, hogy „felismerje az elefántot, ha csak azt tanítjuk neki, hogy különböztesse meg a cicát a kutyától”.

Milyen változások jönnek a munkaerőpiacon?

Imets Tamás elképzelhetőnek tartja, hogy néhány szakma eltűnik, elég ha arra gondolunk, hogy a múltban a számítógépek megjelenésével lecserélték a telefonközpontban dolgok egy részét. Szerinte „a könyvelés, vagy az adatbevitelt igénylő munkakörök lecserélhetőek lesznek a közeljövőben”. Várady Csongor kiemelte, nem kell attól tartani, hogy mindenkinek megszűnik a munkahelye, még akkor sem, ha naponta több cikk jön velünk szembe online térben, amelyben ezekre a veszélyekre hívják fel a figyelmet.

„A nagy AI-fejlesztő cégeknek marketingstratégiája, hogy a munkahelyek megszűnésével ijesztgessenek, hiszen így a saját munkájukat értékelik fel” – mondta, ám úgy véli, ha lesznek is változások a munkaerőpiacon, nem kell attól tartani, hogy az emberek hirtelen elveszítik az állásukat. Azonban felhívta a figyelmet, érdemes ismerkedni az AI-jal, hiszen ezeket a lehetőségeket ki lehet használni arra is, hogy jobban teljesítsünk a munkában.

Ideje ismerkedni a mesterséges intelligenciával

Imets Tamás kiemelte, fontos, hogy megtanuljuk használni a mesterséges intelligenciával működő eszközöket, ugyanúgy, ahogy megtanultunk az interneten böngészni. Használati szempontból például nagyon fontos, hogy hogyan beszélünk egy ilyen rendszerrel: tisztán, érthetően kell elmondani, hogy milyen feladatot akarunk elvégeztetni vele. „Fontos, hogy minden feladatra érdemes egy rendszert keresni, külön a képszerkesztésre, szövegszerkesztésre, adatbevitelre” – részletezte a szakértő.

Kapcsolódó

A mesterséges intelligencia teljesen átalakítja az oktatást – Erre számíthatunk a jövőben

Milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának (MI) az oktatásra? Szükségünk lesz még egyáltalán tanárokra?

tanulás mesterséges intelligencia oktatás változás fejlődés

Várady Csongor úgy fogalmazott, több AI-t használunk, mint azt gondolnánk. Elég ha csak a Facebookot nézzük, a hirdetéseket, de még a Google Térkép is valamilyen szinten mesterséges intelligenciát alkalmaz. Nem kell megijedni az AI-tól, csak tudatosan használni, és minél előbb megismerkedni az általa kínált lehetőségekkel.