A parlamentet kritizálta a DNA főügyésze
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya - jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
A DNA leköszönő vezetője elmondta, hogy a sikerek ismertetése mellett szólni szeretne azokról a rendszerszintű akadályokról is, amelyekkel az ügyészek a munkájuk során szembesülnek. Elsőként a jogszabályi környezet kiszámíthatatlanságát említette, ami szerinte továbbra is jelentősen csökkenti az intézmény hatékonyságát. Elmondta, hogy az elmúlt években százával évültek el büntetőügyek - 2025-ben például 64 korrupciós eljárást szüntettek meg a bíróságok elévülés miatt -, mert a parlament nem igazította a jogszabályokat az alkotmánybíróság határozataihoz. „Minden elévült ügy elveszett munkát jelent” - idézi a főügyészt az Agerpres.
Szóvá tette azt is, hogy az állam ellenőrző intézményei az elvártnál gyengébben működnek együtt a DNA-val: kevés feljelentést továbbítanak az ügyészségnek és csak korlátozottan támogatják az ügyészek operatív munkáját. Hangsúlyozta, hogy a korrupció rendszerszintű visszaszorításához hatékony intézményi együttműködésre is szükség van, mert „a társadalom nem csupán látványos ügyeket, hanem összehangolt állami fellépést vár”.
Voineag sérelmezte, hogy az igazságszolgáltatásról szóló közbeszéd túlpolitizált és megosztó. Mint mondta, sok szó esik szimbolikus és konfliktusos témákról, miközben háttérbe szorulnak azok az alapvető kérdések, hogy mennyire működik hatékonyan az igazságszolgáltatás és mennyire bíznak benne az állampolgárok. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás politizáltsága tovább gyengítheti a rendszer iránti állampolgári bizalmat.
Mandátuma eredményeit ismertetve Voineag elmondta: a bírósági felmentések aránya a hivatalba lépésekor mért 27 százalékról 9,59 százalékra csökkent, a DNA-hoz visszaküldött vádiratok aránya 6,42 százalékról 1,63 százalékra esett vissza, miközben jelentősen nőtt a büntetőeljárások során zárolt vagyonok értéke. Kiemelte, hogy a DNA jelentősen bővítette a személyi állományát, hozzájárult az OECD-csatlakozási folyamathoz, és többmillió eurós beruházásokat hajtott végre uniós forrásokból.
2025-ben 2599 büntetőeljárást indítottak, az összesen 5556 eljárásból 1592-t zártak le, 114 vádiratot állítottak össze és 253 vádalkut kötöttek. Összesen 792 személyt állítottak bíróság elé, 16 százalékkal többet, mint 2024-ben, és közülük 247 vezető tisztséget betöltő személy volt. A főügyész hangsúlyozta: a DNA elsősorban a magas szintű korrupcióra - miniszterekre, államtitkárokra, megyei tanácselnökökre, magas rangú köztisztviselőkre - összpontosított, és olyan területekre is kiterjesztette vizsgálatait, ahol korábban ez lehetetlennek tűnt.
Voineag elmondta azt is, hogy a korrupcióból származó vagyon visszaszerzése kiemelt cél volt a hároméves mandátuma alatt: 2025-ben mintegy 254 millió lej értékben foglaltak le javakat, és az év végén a lefoglalt javak összértéke meghaladta a 320 millió lejt. Hozzátette, hogy a DNA költségvetése 2025-ben 291,6 millió lej volt, amelynek 98,73 százalékát felhasználta.
CSAK SAJÁT