banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

A mărăşeşti-i csatára emlékeztek a román állami vezetők

Elődeink harctéri áldozatvállalása volt az alapja az egységes, demokratikus és európai Románia kialakulásának, és most kötelességünk továbbvinni és megvédeni azokat az eszméket, elveket és értékeket, amelyekért ők az életüket adták – hangsúlyozta a mărăşeşti-i megemlékezések alkalmából megfogalmazott szombati üzenetében Klaus Iohannis. Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint Románia a nyugati civilizáció része, nem fog letérni erről az útról, és „kötelessége ellenállni a radikális, populista vagy revizionista akcióknak és diskurzusoknak”.

Az államfő üzenetét az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadója, Constantin Ionescu olvasta fel a mărăşeşti-i Hősök Mauzóleumánál szervezett eseményen. Iohannis emlékeztetett arra, hogy 105 éve, 1917. augusztus 6-án kezdődött a mărăşeşti-i csata, „a szörnyű fegyveres összecsapás”, amelynek végén „a román hadsereg került ki győztesen”. Méretét és időtartamát tekintve ez volt az első világháború legnagyobb fegyveres küzdelme a román fronton.

„Románia 1916 augusztusában lépett be a háborúba, hogy megvalósítsa a nemzeti eszmét, felszabadítsa az idegen birodalmak uralma alatt élő, elnyomott testvéreit, és egyetlen államban egyesítse a románok által lakott területeket. Katonáink tettei, bátorsága, hősiessége és áldozatkészsége továbbra is inspirációt jelentenek a románok számára, nemzedékről nemzedékre” – fogalmazott az üzenetében az államfő.

Iohannis szerint a modernkori történetében soha nem volt nagyobb veszélyben a román állam léte, mint 1917-ben. Ennek ellenére a román hadsereg meghiúsította az ellenség szándékait, és győzelmet aratott a mărăşeşti-i, mărăşti-i és ojtozi csatában, így a központi hatalmak kénytelenek voltak felhagyni a román fronton indított támadásaikkal. Az államfő szerint a román katonák „csodálatra méltó morálját” tükrözte a Mărăşeşti-nél megújított ojtozi csatakiáltás: „Itt nem mehettek át!”, amely 1944 szeptemberében az ópálosi csatában a következő generációt is megihlette.

„Katonáink áldozathozatala nemcsak háborús győzelmeket tett lehetővé, hanem a román társadalom modernizációjához is vezetett. Ferdinánd király egyenlő választójogot biztosított minden polgárnak, a parasztok, főként a fronton harcolók, tulajdonjogot kaptak. Ezek a jelentős reformok a demokrácia útjára terelték a nemzetünket” - hangsúlyozta Iohannis.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy mára már Románia a történelem legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak a tagja, ami az ország biztonságát szavatolja. „Emlékezzünk a hősökre, akiknek csontjai a mărăşeşti-i mauzóleumban, a vranceai dombokon és az összes csatatéren nyugszanak! Örök dicsőség a román nép hőseinek!” – zárta üzenetét.

Mi is a mărășești-i csata?

A mărășești-i csata az első világháború román frontjának egyik összecsapása volt 1917. augusztus 6.–szeptember 8. között. A központi hatalmak csapatai 1917 augusztusában egyszerre indítottak támadást a dél-moldvai Mărășești-nél és a Keleti-Kárpátokban (ojtozi csata), a még román ellenőrzés alatt levő moldvai területek elfoglalására. A román – és kisebb részben orosz – csapatok ellenállása miatt azonban mindkét offenzíva meghiúsult, ezzel a Központi Hatalmak romániai offenzívája végleg megakadt, és közel egy évig tartó állóháború keletkezett a román fronton.

Románia 1916. augusztus 27-én lépett be az első világháborúba, megtámadva korábbi szövetségesét, az Osztrák-Magyar Monarchiát. Habár a háború első hónapja román sikereket hozott magával, a központi hatalmak ellentámadása visszavetette a román hadsereget, december 6-ra már a román főváros, Bukarest is elesett. 1917 nyarára már csak Moldva maradt a román kormány ellenőrzése alatt. A szorult helyzetben, 1917 júliusában a románok – orosz csapatokkal megerősítve – ellentámadásba lendültek Mărăşti térségében, visszafoglalva mintegy tíz falut, de a párhuzamosan zajló Kerenszkij-offenzíva kudarca miatt kénytelenek voltak leállítani a támadást.A mauzóleumban több mint ötezer román katona van eltemetve | Fotó: gov.ro

A mărăști román offenzíva ténye egy döntő erejű hadműveletre sarkallta a német hadvezetést. A haditerv szerint a Központi Hatalmak csapatai Mărășești-nél és az Ojtoz-patak völgyében egyszerre előrenyomulva ki kellett volna jussanak a Moldvai-hátságra, lehetőség szerint bekerítve és megsemmisítve a Moldva déli részén harcoló román csapatokat is. A mărășești-i hadművelet lebonyolításával August von Mackensen német császári tábornokot bízták meg.

A Mărășești-i és ojtozi offenzívák egyidejű megállításával sikerült megakadályozniuk a Központi Hatalmak csapatainak betörését a Moldvai-hátság területére, ezzel stabilizálva a frontvonalat 1918 májusáig, a bukaresti béke megkötéséig. 1938-ban Mărășești-ben mauzóleumot avattak fel, ahol 5073 román katona van eltemetve.

Ciucă: meg kell védeni azt, amit áldozatok árán szereztünk

Románia a nyugati civilizáció része, nem fog letérni erről az útról, és „kötelessége ellenállni a radikális, populista vagy revizionista akcióknak és diskurzusoknak” – jelentette ki a mărăşeşti-i Hősök Mauzóleumánál tartott szombati megemlékezéseken Nicolae Ciucă miniszterelnök. A kormányfő szerint „ilyen időkben” Romániának határozottan ki kell állnia az értékek mellett, amelyekben hisz és amelyekben osztozik a partnerországaival. Ugyanakkor meg kell védenie a demokratikus értékeket a radikális, populista vagy revizionista akciókkal és diskurzusokkal szemben, amelyek gyűlöletet és erőszakot akarnak kelteni a szabad társadalmakban.Nicolae Ciucă miniszterelnök koszorúz | Fotó: gov.ro

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy meg kell becsülni és meg kell védeni azt, „amit áldozatok árán szereztünk”, nevezetesen a sorsunkról való döntés szabadságát. „Száz évvel ezelőtt az országot a román katonák áldozatvállalása mentette meg és erősítette meg. Ők a hazaszeretet példáját, a remény, a bizalom és az elszántság leckéjét hagyták ránk, hogy ellenálljunk és győzzünk a nehéz sorssal szemben. Ma mindannyiunkban meg kell találnunk annak az eltökéltségnek egy részét, amely lehetővé tette Románia egységes államként való létezését, akár itthon élünk, akár külföldön, függetlenül személyes meggyőződésünktől és véleménykülönbségeinktől” – fogalmazott Nicolae Ciucă.

Beszédében a kormányfő kitért az ukrajnai háborúra is. Szerinte ez a fegyveres konfliktus befolyásolni fogja mostantól kezdve a romániaiak életét és minden fontos döntését. „Ennek a háborúnak óriási politikai, gazdasági és társadalmi hatása van. Történelmi válaszúthoz érkeztünk. Jövőnk és jövőbeli jólétünk azon múlik, hogyan kezeljük most a fegyveres konfliktus által okozott válságokat. Szerencsére nem vagyunk egyedül. Románia európai uniós tagsága a gazdasági stabilitás garanciája, a NATO-tagság pedig a biztonságunkat szavatolja” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

banner_3QCqSgiR_Artboard 2-100.jpg
banner_GPTpbb6w_970x250.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?