A legfelsőbb bíróság bírái pénteken úgy döntöttek, hogy az 1989-es forradalom perének vádirata szabálytalanságokat tartalmaz, és öt napot adtak a katonai ügyészségnek annak eldöntésére, hogy ebben a formában küldik a vádiratot a bíróságra, vagy újraindítják a nyomozást, számolt be az Agerpres.

A bukaresti ítélőtábla 2023. október 25-én döntött arról, hogy megkezdődhet az alapfokú tárgyalása a forradalom perének, amelyben Ion Iliescu volt államfőt, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettest és Iosif Rust, a légierő volt parancsnokát emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. A bírák akkor elutasították Ion Iliescu ügyvédjeinek összes kifogását, és megállapították, hogy a katonai ügyészség vádirata jogszerű.

A vádlottak azonban ezt megfellebbezték, és az ügy 2023 decemberében a legfelsőbb bíróság kétfős ítélőtanácsához került. A két bíró azonban nem tudott közös nevezőre jutni, ezért az ítélőtanács kiegészült Lia Savonea bírónővel.

A legfelsőbb bíróság háromfős bírói testülete végül egy hónapig tartó vita után úgy döntött, hogy a vádirat szabálytalanságokat tartalmaz, és öt napot adott a katonai ügyészségnek annak eldöntésére, hogy visszavonják vagy ebben a formában küldik a vádiratot a bíróságra.

Mielőtt a bukaresti ítélőtáblára került volna, a forradalom perének vádiratát különböző eljárásjogi problémák miatt több mint négy évig tologatták a fővárosi bíróságok és ügyészségek között.

Ion Iliescu ellen a katonai ügyészek emeltek vádat 2019 áprilisában, a per azonban elakadt az előzetes tárgyaláson, amelyben a felek kérelmeit és kifogásait, illetve a bizonyítékok jogszerűségét vizsgálják meg. A legfelsőbb bíróság végül 2021 novemberében több hiányosságra hivatkozva visszautalta a katonai ügyészségnek a vádiratot.

Tavaly augusztusban a vádirat ismét visszakerült a legfelsőbb bíróságra. A témában tartott sajtótájékoztatóján Gabriela Scutea akkori legfőbb ügyész elmondta, hogy a katonai ügyészségnek sikerült kiküszöbölnie a vádiratból a legfelsőbb bíróság által jelzett hiányosságokat, így most újra bíróság elé állíthatják a vádlottakat.

Hat hónap után azonban a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy nem illetékes az 1989-es forradalom perének tárgyalására, és átadta az ügyet a bukaresti táblabíróságnak.

Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor félreállítása után az állam vezetését a Ion Iliescu irányította Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) vette át, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. A szándékosan előidézett terrorista pszichózisban december 22-30. között 857 személy meghalt és 2382-en megsebesültek – olvasható a vádiratban.