Egy év kihagyás után ismét a hagyományos katonai díszszemlével, különösebb járványügyi korlátozások nélkül ünnepelték meg szerdán Bukarestben a Román Királyság és Erdély egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 103. évfordulóját, Románia nemzeti ünnepét.

Az állami vezetők jelenlétében megtartott bukaresti parádén a hadsereg, a belügyminisztérium és több NATO-tagállam díszegységeinek mintegy 1500 fegyverese vonult fel a fegyvernemére jellemző járművel és haditechnikával, a diadalív felett pedig a román légierő gépei, valamint a belügyi egységek és titkosszolgálatok helikopterei húztak el.

Idén először vett részt a katonai díszszemlén a különleges távközlési szolgálat (STS) néhány - katasztrófahelyzetek kommunikációs feladatainak ellátására szakosodott - járműje, és először láthatta a közönség "élőben" azokat a HIMARS típusú, nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi sorozatvető-rendszereket, amelyeket mintegy másfél milliárd dollárért vásárolt Románia az Amerikai Egyesült Államoktól.

Nem hiányoztak az idei parádéról sem az újonnan vásárolt haditechnika néhány éve már bemutatott elemei, a svájci gyártmányú Piranha-5 típusú, nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járművek sem, és megtekinthette a közönség azokat a Patriot típusú rakétaelhárító ütegeket is, amelyek beszerzésére a tízmilliárd eurós román haderőfejlesztési program közel egyharmadát költik.

A múlt héten hivatalba lépett új nagykoalíciós kormány első intézkedései között fogadta el azokat a járványügyi lazításokat is, amelyeket az esetszámok csökkenésére alapozva javasolt az operatív törzs. A kormányhatározat egyebek mellett lehetővé tette, hogy közönség részvételével tartsák meg a hagyományos katonai parádékat: az egy óránál nem hosszabb rendezvényeken Bukarestben legfeljebb 400-an, a megyeszékhelyeken pedig legfeljebb 200-an vehettek részt azzal a feltétellel, hogy - a beoltottságot vagy a fertőzésből az utóbbi fél évben történt kigyógyulást tanúsító - zöld igazolvánnyal rendelkeznek.

A hatóságok később úgy pontosítottak, hogy a védettség igazolásának kötelezettsége és a létszámkorlátozás csak a dísztribünre vonatkozik, az érdeklődők szabadon gyülekezhetnek a felvonulás útvonala mentén. A román hírtelevíziók becslései szerint a bukaresti - 1922-ben emelt, a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő - diadalívnél megrendezett központi ünnepségen mintegy 25 ezer ember vett részt.

A lazításokat az tette lehetővé, hogy Romániában lecsengőben van a koronavírus-járvány több mint 20 ezer áldozatot követelő negyedik hulláma, a Nyugat- és Közép-Európát sújtó ötödik hullám pedig még nem érte el az országot. Mindazonáltal az idei nemzeti ünnepen is központi téma maradt a járvány: a védelmi minisztérium újabb kétnapos oltási maratont szervezett az ország hat katonakórházában, Klaus Iohannis államfő pedig több mint hatvan - a járvány elleni közdelemben kiemelkedő érdemeket szerzett - orvost és asszisztenst tüntetett ki szerdán a nemzeti ünnep alkalmából.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és - szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva - kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk.