A Történelmi Vitézi Rend vitéz primor Dálnoki Veress Lajos vezérezredes nevét viselő székely törzsének tagjai kedden Szárazajtán emlékeztek meg a Maniu-gárdák magyarellenes vérengzéseinek áldozataira. Az erdővidéki településen a hírhedt Iuliu Maniu Erdélyi Önkéntes Ezred Gavril Olteanu vezette brassói különítmény tizenkét helybéli magyart végzett ki – közülük kettőt lefejezett.

A megemlékezésen a vitézi rend kézdivásárhelyi tagjai is részt vettek, akik közül Laczkó Áron tájékoztatott: a szárazajtai református templomban istentisztelettel, majd a központban felállított emlékműnél koszorúzással emlékeztek a Maniu-gárdisták által elkövetett vérengzés áldozataira kedden. 1944 őszén a banda tagjai Székelyföld más településein is halomra gyilkoltak ártatlan magyarokat.

A magyarellenességét nyíltan felvállaló, de frontvonalat azért széles ívben elkerülő gárda Brassóban alakult Oltean Gavril százados, civilben szászrégeni ügyvéd vezetésével. Harminc-negyvenfős csoportjuk 1944. szeptember 25-én, lovas szekereken vonult be az erdővidéki Szárazajtára, ahol a falu határában szeptember 4-én egy német utóvéddel folytatott csetepatéban elesett 13 román katona halálát akarták megbosszulni a magyar lakosságon. Szeptember 26-án hajnalban Szárazajtán 26 helyi magyart ejtettek foglyul, a 21 éves Nagy Sándornak és 25 éves bátyjának, Andrásnak baltával vágták le a fejét az iskolaudvaron. Szép Albertné Málnási Regina (50 éves), Szép Albert (49), Németh Gyula (62), Németh Izsák (51), Elekes Lajos (38), Szabó Benjám (62), Gecse Béla (34), Málnási József (35), Szép Béla (42) és Tamás László (38) életét sortűzzel oltották ki a falu népének szeme láttára.

Kapcsolódó

Volt-e köze Iuliu Maniunak a magyarokat gyilkoló Maniu-gárdákhoz? 

Történelem a pályán Fodor János történész magyarellenesség

A többi túszt a helyi románok kérésére békén hagyták, de a későbbiekben a faluból a csendőrök még hetven-nyolcvan férfit hurcoltak otthonaikból a földvári gyűjtőtáborba, ahol többségük életét vesztette.