Üzletemberek tiltakoznak az „igazságszolgáltatási reform” ellen
A büntető törvénykönyvek módosításaira nem csak a civil és szakmai szervezetek és nemzetközi intézmények reagáltak élesen, de egységesen léptek el ellene nagyvállalkozók is.
Nem sokkal azt követően, hogy a képviselőház rekord idő alatt elfogadta a büntető törvénykönyv módosításait, Brüsszel máris üzenetben figyelmeztette Romániát az európai uniós tagsággal vállalt kötelezettségeinek tiszteletben tartására. Az Európai Bizottság mindeddig még nem fogalmazott ennyire egyértelműen a romániai és az uniós rendelkezések közötti összhang fontosságáról.
Az üzenetben Brüsszel világosan leszögezte: közelről és aggodalommal követi figyelemmel a romániai fejleményeket, hiszen a korrupció elleni harc valamint a független igazságszolgáltatás szavatolása rendkívül fontos, mi több, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lényegét jelenti.
A nemzetközi szerződések kezeseként az uniós illetékesek nem haboznak megtenni a szükséges lépéseket a romániai és az uniós törvénykezés összhangjának megteremtéséért – hangzik a fenyegetésnek is beillő üzenet.
"Agresszió a jogállam ellen"
De aggódnak az „igazságügyi reform” következményei miatt a hazai és a külföldi üzletemberek is. Az Amerikai-Román Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Román-Német Kereskedelmi és Gazdasági Kamara (AHK), a Munkáltatók Concordia Konföderációja valamint a Romanian Business Leaders (RBL) közös üzenetben fejezték ki aggodalmukat a büntető törvénykönyv kormánykoalíció általi módosítása miatt, amit a „jogállam elleni agresszióként” értékelnek. Megállapítják: az igazságügyi jogszabályokban végrehajtott változtatások gazdasági és társadalmi szempontból visszalépést jelentenek Románia számára.
A romániai üzleti körök úgy vélik, hogy a módosított jogszabályok nélkülöznek minden gazdasági és társadalmi logikát, teret engednek a visszaéléseknek, a felelőtlenségnek a közpénzek felhasználásában.
Az üzenet aláírói elképesztőnek tartják, hogy az utóbbi másfél évben a döntéshozók mellékes témákra összpontosítanak, miközben olyan fontos területekről, mint az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra jóformán nem esett szó. Mindez csak elmélyíti az állampolgárok és az üzleti világ bizalmatlanságát – olvasható az állásfoglalásukban.
Hiteltelenné váló Románia
Az üzletemberek szerint a tény, hogy a hatalom a civiltársadalom reakciója és a nemzetközi partnerek figyelmeztetése ellenére a bűnvádi törvénykezés módosítását tekinti legfőbb feladatának, súlyosan kihat a Románia által felvállalt kötelezettségekre, arra, hogy az ország a NATO és az Európai Unió tagállamainak megbízható partnere legyen és biztosítsa állampolgárai jólétét.
Állásfoglalásuk szerint a módosított jogszabályok valamint azok elfogadásának módja elhitelteleníti Romániát, csökken a beruházási kedv, drágábbá teszi a köz- és a magánszféra importjait és veszélyezteti az oly nehezen elért makrogazdasági stabilitást. A centenárium évében méltatlan dolog az, hogy Románia közéletét és jogalkotását olyan témák uralják, amelyek veszélyeztetik az ország és állampolgárai jelenét és jövőjét – vélik az AmCham Romania, az AHK, az RBL valamint a Munkáltatók Concordia Konföderációja vezetői.
Ezért érintettek a vállalkozók
A Kis és Középes Magánvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) képviselői nem tagadják aggodalmukat, miszerint a hivatali gondatlanság büntethetőségének eltörlése, illetve a hivatali visszaélés meghatározásának újrafogalmazása komoly károkat okozhat az üzleti világnak. A CNIPMMR elnöke, Florin Jianu szerint mindez azért érinti negatívan az üzleti köröket, mivel a gazdaságban rendszerint az állam a legnagyobb vállalkozó.
A CNIPMMR kifogásolja például, hogy a hivatali visszaélés a módosítások szerint csak a köztisztségviselő haszonszerzésére vonatkozik. Az üzleti világot nem is igazán ez érdekli, sokkal jobban foglalkoztatják a vállalkozások számára okozott hátrányok – fogalmaz az állásfoglalás. Ha például egy köztisztségviselő elutasítja egy szerződés aláírását vagy elhallgat közérdekű információkat, ezzel jelentős károkat okozhat az üzleti köröknek – véli a CNIPMMR elnöke, Florin Jianu.