A még hatályos törvény szerint Klaus Johannis elutasíthatja az igazságügyi miniszter jelöltjét a korrupcióellenes ügyészség főügyészi tisztségére. Ennek viszont ellentmond a legutóbbi alkotmánybírósági határozat, amellyel Laura Codruta Kövesi leváltására kötelezték az államfőt.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjének hétfői leváltása után nem sokkal Tudorel Toader igazságügyi miniszter elindította a DNA új főügyészének kinevezési procedúráját. A tisztségre legkevesebb tíz éves szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészek és bírák jelentkezhetnek június 23-ig.

A jelentkezőket az igazságügyi miniszter személyesen is kikérdezi a menedzseri terveikről, majd június 30-án kiválaszt közülük egy jelöltet. Ezt követően a jelölt alkalmasságát a tisztségre a Legfelső Bírói Tanácsnak (CSM) is véleményeznie kell. A CSM álláspontja azonban csak konzultatív jellegű.

A bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény szerint a DNA főügyészét az államfő nevezi ki, miután a CSM véleményezte az igazságügyi miniszter jelöltjét. A még hatályos jogszabály szerint Klaus Johannisnak a jelölt kinevezését jogában áll elutasítani, a döntését pedig meg kell indokolnia. Ha hatályba lép a módosított törvény, akkor az államfő már csak egy alkalommal utasíthatja a miniszter jelöltjének kinevezését.

Ismert ugyanakkor, hogy korábban az alkotmánybíróság megállapította: a DNA főügyészének leváltásáról az igazságügyi miniszter dönt, az államfőnek ebbe nincs beleszólása. Ezért szakértők szerint könnyen elképzelhető: ha Klaus Johannis a jelenlegi vagy akár a módosított törvény alapján elutasítja Tudorel Toader javaslatát, az igazságügyi miniszter az alkotmánybírósághoz fordul. A szimmetria elve alapján ugyanis arra hivatkozhat majd, hogy ha az államfő nem szólhat bele a főügyész leváltásába, akkor nem lehet szava a kinevezéskor sem.