Nehezebbnek találták a magyar nyelv és irodalom tételeket a tegnapi román nyelv és irodalom vizsgánál a Hargita megyei érettségiző diákok. Ennek ellenére az általunk megkérdezettek közül mindannyian úgy érezték, hogy meglesz az átmenő jegy, sőt az átlagukat megemelő magas osztályzat is.

A magyar nyelv oktatásáért felelős szaktanfelügyelő úgy vélte: az idei magyar érettségi újdonsága, hogy a tételek megfogalmazása az előző évekhez viszonyítva jóval összetettebb műismeretet igényelt.

Újdonság volt a témák leszűkítése

Dáné Szilárd, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség magyar nyelv és irodalom oktatásért felelős szaktanfelügyelője portálunknak elmondta, az írásbeli tételek megfogalmazása esetében talán idén először érvényesült az, hogy a humán szakosok – az emelt számú magyar irodalom órákhoz igazodva – valamelyest nehezebb tételeket kaptak, mint a reál szakosok.

Utóbbiak az első tételben Nagy László Ki viszi át a szerelmet című versét kapták, amellyel kapcsolatosan kérdésekre kellett válaszolniuk. A szaktanfelügyelő meglátása szerint azért volt könnyebb ez a vers, mert egyértelműen a szerelemről szól, és az érettségizők talán éppen most élik szerelembe eső korszakukat, ezért könnyebben azonosultak a vers mondanivalójával. A humán szakosoknak József Attila Nem emel föl című versét kellett kidolgozniuk az első feladatban, amely a szaktanfelügyelő véleménye szerint elvontabb, összetettebb gondolatsort megidéző vers.

Hozzátette, a második tétel feladatsorainak mindkét szak számára könnyen megoldhatónak kellett lennie, hiszen a diákok magyar nyelvű írott szöveg-értését mérte fel.

„A harmadik, legtöbb pontot érő feladat esetében az idei érettségi nehézsége abban állt, hogy az előző évekkel szemben idén nagyjából ismeretlen, új megfogalmazású, jobban leszűkített téma mentén kellett a tételt kidolgozniuk. Amellett, hogy a választott szöveget, annak történetét jól kellett ismerniük, az új téma-meghatározások újdonságszámba menetek, hiszen eddig csak a próbavizsgán találkozhattak hasonlóval” – fejtette ki a szaktanfelügyelő.

Emlékeztetett továbbá, hogy 2007 óta ugyanazt a száz tételt kellett ismerniük a diákoknak, azokat valamelyest módosították, de nem volt jelentős változtatás bennünk. Ezzel szemben idén egy-egy konkrét motívumot emeltek ki: a humán szakosok számára az utazást, míg a reálosok számára az önfeláldozó hőst, a mártírt.

Nehezebb volt, mint a román írásbeli

A diákok is érzékelték, hogy valamivel összetettebb ismereteiket kellett bizonyítaniuk a tételek kidolgozása során. A Márton Áron Gimnázium matematika-informatika szakos diákjai elmondták, hogy az első feladat nem okozott gondot nekik, annak ellenére, hogy nem ismerték Nagy László versét. A második feladat azonban „furcsa volt, figyelmesen el kellett olvasni a szöveget, és annak a funkcióját meghatározni”.

A diákok szerint a harmadik tételben pozitívum volt, hogy viszonylag sok mű közül választhattak, ezért úgy érzik, az átmenő jegyük biztosan meglesz, de volt, aki megjegyezte, hogy azért kaphattak volna jobb tételeket is.

„Talán nehezebb volt, mint a román írásbeli, a második tételben a szöveg sem volt könnyű, míg az első tétel jóval nehezebb volt, mint a román írásbeli első feladata. Magyarból azért nem az átmenőre hajtunk, hanem arra, hogy minél jobb jegyet kapjunk. Általában a vizsgaátlagot ez a jegy emeli” – fejtette ki a Nagy István Művészeti Középiskola architektúrát végzett diákja.

A humán szakosoknak a második tételnél a közösségi média manipulációjáról kellett érvelő szöveget írniuk. A Márton Áron Gimnázium társadalomtudományok szakán tanuló diákjai többségében amellett érveltek, hogy a közösségi oldalak használata inkább butítja az embert. A harmadik tétellel kapcsolatban a humánosok is úgy látták, hogy nehezebb volt, mint a román tétel.

„A román könnyebb volt, de arra többet is készültem. A két tantárgy tételeinek struktúrája különböző, nem lehet őket annyira összehasonlítani. A román feladat meghatározása egzaktabb, abban az esetben meg kell azt is tanulni, hogy milyen információkkal fogunk dolgozni, sokkal magolósabb tantárgy. A magyar tételek esetében viszont meg kell értenünk a művet ahhoz, hogy tudjunk is valamit írni” – részletezte az egyik diák.