Több zöldövezet, kevesebb gépkocsi és szén-dioxid, gyalogos- és kerékpáros-barát – e címszavak jegyében alakul át Szatmárnémeti új és régi központja. De míg a kommunizmus korabeli betonrengeteg megszépítésének mindenki örül, addig a szecessziós régi központ szépen gondozott, angolpark-szerű „kertjének” az összképből kirívóvá modernizálása (itt-ott enyhén értelmetlennek tűnő megoldásokkal) sokakban elégedetlenséget és felháborodást váltott ki.

Kevés város büszkélkedhet két főtérrel, városközponttal – igaz, a szatmárnémetiek számára is kétes a dicsőség, hiszen az 1970-80-as évek elején nem kérdezték meg tőlük: szükségét érzik-e egy új központnak? Csak „lenyomták a torkukon” a Szamos partján, a régi zsidó negyed helyén kommunizmus-grandiózus tervek alapján épült betonrengeteget, a maga 97 méteres magasságával az ország második legmagasabb épületének számító, erődítményszerű (de már vizuális bűncselekményként is minősített) Közigazgatási Palotával.

A rendszerváltás utáni városvezetések próbálkoztak ugyan emberibb arcot adni a betondzsungelnek – s ez a sétálóutca, a rendezvénygödör esetében sikerült is –, ám a Közigazgatási Palota és a szakszervezetek művelődési háza által keretbe foglalt Október 25–e tér kommunizmusbeli szürkeségét szinte lehetetlen volt megtörni.

Most talán valamennyire sikerülni fog, ugyanis az önkormányzat 3 millió eurót pályázott meg a 2014–2020–as Regionális Operatív Programban (POR), s az összegből megnagyobbítják-felújítják a Közigazgatási Palota előtti szökőkutat, föld alá rejtik az elektromos kábeleket, korszerűsítik a közvilágítást, kerékpárút vezet majd az új központot a NEPI plázával összekötő gyalogoshídig és az egész teret úgy alakítják át, hogy alkalmasabb legyen szabadtéri rendezvények megtartására. S nem mellékesen számtalan olyan kör alakú „padot” helyeznek el, melynek halmazában díszfák és virágok vannak – ezzel is igyekezve oldani a betonrengeteg kietlenségét.

Nagyobb „falat” a régi központ

Ugyancsak POR-os pályázat útján 4 millió euróból modernizálják Szatmárnémeti régi, avagy történelmi városközpontját is, az autósforgalom s ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése jegyében. „Szeretnénk a régi városközpontot visszaadni a szatmáriaknak, a gyalogosoknak, a sétálóknak, a kerékpárosoknak, minimálisra csökkentve az ott haladó járművek számát. Valahányszor méréseket végeztek, a szén-dioxid kibocsátás mindig a határértékek fölötti volt.

A központot „kikerülő” alternatív útvonalak mindig is voltak a gépkocsivezetők számára, csak sokkal egyszerűbb-kényelmesebb volt behajtani a városközpontba – magyarázta megkeresésünkre Kereskényi Gábor polgármester, hozzátéve azt is: a forgalomkiterelési stratégiák logisztikázásánál nagyobb gond a parkolóhelyek kialakítása, ugyanis ilyen beruházásokra nincsenek pályázatok, az önkormányzat saját költségvetéséből fogja csak tudni megvalósítani.

Ezek a tervek

A tervek szerint  a Láncos-templomtól lezárják a Kazinczy (Stefan cel Mare) utcát, azaz a macskaköves részt és majdnem teljesen megszűnik az autósforgalom – az autóbuszokat, riasztáshoz siető mentőt és tűzoltóautót leszámítva - a nagypark körüli „körgyűrűben” s csak a  Várdomb (Decebal) utcából érkezők gurulhatnak egy rövid szakaszon az Eötvös (A. I. Cuza) utca irányába.

A megújítás legradikálisabban a régi városközpont „kertjét”, az angolpark-szerűen kialakított nagyparkot érinti – itt az 1800-as évek végén még kopár, zajos és szemetes piactér állt, majd a Szatmárnémeti aranykoraként is emlegetett 1900-as évek elején Kiss Gedeonnak köszönhetően elkezdődött a város masszív fásítása, és amely a húszas, harmincas években, több szakaszban a park kialakításához, folyamatos csinosításához vezetett. Az egyre szépülő, gazdagodó park népszerű lett a lakosok körében, a környékét rendszeresen takarították, a sétányokon rendőr posztolt, egy időben még bérelhető karosszékek is voltak itt.

„A harmincas évek elején készítette el Cornel Medrea a Lucaciu-emlékművet, amelyet itt állítottak fel. A parkot szökőkúttal, díszvázákkal, fákkal, cserjékkel ékesítették, és az egykori zajos, szemetes piactér emléke egyre inkább feledésbe merült. Radikálisabb változtatásokra csak a megyésítés utáni években, 1968 után került sor, ekkor készült el az új szökőkút, Domokos Lehel szatmári származású szobrászművész alkotása” - írja a helytörténészként is kiváló Muhi Sándor.

A régi városközpont zömében szecessziós stílusához tökéletesen illeszkedő szép, rendezett, folyamatosan karbantartott park fákkal, virágokkal, padokkal, sétányokkal, szökőkutakkal korosztálytól függetlenül a szatmáriak egyik kedvenc szusszanó vagy épp pihenőhelye.

Több lesz a zöldterület

„Nagy kihívást jelentett a tervezőcsapat számára ötvözni a hagyományost a megújulással, s fontos volt, hogy a tervezők bevontak a munkába egy magyarországi tájrendezési csapatot is – akik a debreceni és a szolnoki városközpont mai arculatát alakították ki. Ők állapították meg azt is, hogy a fák jelentős része nem városi parkba való, ezeket persze mind ki is vágják s az eltávolítottak helyébe újakat ültetnek. Az egész park egy szintbe lesz hozva, külön részek lesznek kialakítva a gyermekek, az idősek és a kereskedelmi egységek számára, a Domokos Lehel-féle szökőkút is eltűnik, helyette, kicsit arrébb talajba épített fúvókájú, medence nélküli, fényjátékos szökőkút lesz. Összességében az egész régi központban 1500 négyzetméterrel növekszik meg a zöldterületek nagysága”- sorolta Kereskényi polgármester.

Sok az elégedetlenkedő

A szecessziós összképből kilógó s kicsit ridegen modern új park látványtervei sokakban elégedetlenséget, értetlenséget vagy épp felháborodást váltott ki. A park rendbetételével mindenki egyet ért, de a különböző fórumokon s a polgármesteri hivatal közösségi oldalán is bőségesen megfogalmazott vélemények „nem díjazzák”  a radikális átalakítást. Egy részük a parkot srégen átszelő járda célját vitatja-firtatja, hiszen a sétányokon haladva most is le lehet rövidíteni az egész főtéren való átjutást. A másik részük a kicsi szökőkút és a környékén lévő, közel 100 töves rózsakert felszámolását bírálja, helyettük ugyanis csak egy „üres”, füves, virág és növénymentes terület lesz, akárcsak a  Domokos Lehel-féle szökőkút helyén.

A látványterveken a modern-minimalista stílushoz illő világítótestek és padok (talán betonból vagy kőből) láthatóak – ami felvet egy újabb kérdést is. Ugyanis amikor a történelmi városközpont közvilágítását felújították, épp az összhatás érdekében az 1900-as évek eleji, gázlámpa-típusú lámpaoszlopok lettek kihelyezve, amelyek nagyon jól illenek a felújított Északi Színház, a Törvényszék Palotája, a Bódi Villa, az Ormos-ház és a többi épülethez s ugyanez az egységesítő jelleg folytatódott a parkban is egyrészt a lámpaoszlopok, másrészt a padok formájában – s most ez az egységes jelleg is megtörik.

„A terveknek a nagyváradi műemlékvédelmi hatóság szűrőjén is át kell menniük s amennyiben ők bármilyen kifogást emelnek vagy javaslatot tesznek, azt az önkormányzat szem előtt fogja tartani” – hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette: a két központ felújítási dokumentációit már júliusban benyújtják, jóváhagyásukat követően pedig az önkormányzat késő ősszel, novemberben kiírhatja a tervezési-kivitelezési közbeszerzési eljárást, s maga a tulajdonképpeni munka valamikor 2019-ben kezdődhet meg.