Hétfőn kerül a szenátus plenáris ülésének napirendjére a közigazgatási törvényköny tervezete, amelynek bizottsági vitája már a napokban véget ér – tudtuk meg Cseke Attilától, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjétől, aki szerint vélhetően az ülésszak végéig el is fogadja a parlament a törvénykönyvet.

A politikustól megkérdeztük: orvosolja-e a prefektusi hatáskör esetleges bővítése okozta problémákat az, hogy korábban a tervezetet megvitatásával megbízott parlamenti bizottság elfogadta azt a módosítást, amely szerint ez a tisztség visszakapja régi jogállását: ismét a kormány politikai képviselői, vagyis közméltóságok, nem pedig magas rangú köztisztviselők lesznek ezen túl a prefektusok és alprefektusok.

„A kettő össze is függ, meg nem is. A legfontosabb továbbra is az, hogy ezek a hatáskörök az új törvénykönyvben is az alkotmányos határok között maradjanak. Ne legyenek egyéb hatáskörei is a prefektusnak, hiszen ezeket csak a későbbiekben, alaptörvény-módosítással lehetne esetleg bővíteni. Más kérdés azonban az, hogy milyen jogállása van a prefektusnak. Ez egyfelől a kinevezés és leváltás tekintetében fontos, de ugyanakkor alkotmányossági kérdést is felvet” – mondta az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, aki emlékeztetett: az alkotmányos előírások szerint a prefektus a kormány helyi képviseletét látja el, illetve a dekoncentrált intézmények működését ügyeli fel.

„Alkotmányossági szempontból az a korrek  tehát, ha őt a kormány nevezi ki. Mivel a kormány maga egy politikailag kinevezett testület, amely felhatalmazást és megbízást a parlamenttől kap, így ésszerű, hogy a prefektusi tisztség is politikai legyen” – vélte Cseke Attila. Hozzátette: ez az érv hangzott el és kapott többséget korábban a közigazgatási törvényköny tervezetét vitató különbizottságban is.

„Amit az eddigiekben láttunk a prefektus tisztsége körül, az több mint tíz éve tartó demagógia. Mindannyian tudjuk, hogy a megyékben majdnem minden esetben azok lettek prefektusok és alprefektusok, akiket a különböző politikai szervezetek, pártok küldtek bevizsgázni köztisztviselőnek, hogy aztán onnan tisztségbe helyezzék őket. Ennek ebben a formában semmi értelme nem volt” – mutatott rá az RMDSZ politikusa. Hozzátette: pozitívumnak tekinti, hogy ezt a jogállást immáron tisztázzák az új törvénykönyvben.