Mozgalmas időszak elé néz a törvényhozás, hiszen a következő hetekben fogadják el azt a nagyon fontos törvénycsomagot, amely az önkormányzati munkát is szabályozza: a közigazgatási törvénykönyv tervezetét.  Ennek kapcsán Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt, a közigazgatási törvénykönyv kidolgozásával megbízott parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagját kérdeztük. Főként arról érdeklődtünk, hogy milyen hatásuk lehet a tervezetbe foglaltaknak a polgármesterek munkájára, és mit tesz az RMDSZ, ha minden ellenkezése ellenére mégis bővül a prefektusok hatásköre.

„A szövetség közel száz módosító javaslata között vannak olyanok, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy viszonylag működőképes közigazgatási törvénykönyv létrejöjjön, és hogy ne egy centralizált államban éljünk továbbra is” – mondta az RMDSZ szenátora, aki szerint az egyik legfőbb gond a prefektusnak a tervezetben lefektetett hatáskörei kapcsán merül fel.

„Elfogadhatatlan számunkra például az, hogy a prefektus egy önkormányzat által elfogadott határozat törvényességét akár az önkormányzat székhelyén is vizsgálhatja. Magyarán: kiszállhat a prefektus a helyszínre, hogy ott különböző papírokat átnézzen. Ez jelenleg úgy működik, hogy fel kell küldeni a határozattervezeteket és ezek kiegészítő dokumentumait a prefektúrára, ahol megnézik a jogászok, a prefektus pedig dönt. A tervezet szerint viszont a kormány helyi képviselője kis is kiszállhatna a helyszínre ilyen célból. Ez megengedhetetlen” – véli Cseke Attila.

A politikus szerint a prefektusnak egy másik tervezett hatáskörrel való felruházását egyenesen az alaptörvény gátolja meg, ez pedig a törvényesség szavatolása. „Ilyen alapon, akár egy polgármestert is megbízhatnánk ezzel a hatáskörrel. Azonban, ha jobban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy ez tulajdonképpen egy másik hatalmi ág hatásköre, vagyis a igazságszolgáltatásé” – magyarázta a jogász végzettségű szenátor.

Az önkormányzat jegyzőjének nem lehet vétójoga

Egy rosszindulatú jegyző meggátolhatja a megválasztott önkormányzati tisztségviselők munkáját – vázolta fel kérdésünkre Cseke Attila a törvénycsomag-tervezetnek egy másik buktatóját. „Nem értünk egyet azzal a javaslattal sem, hogy a jegyző törvényességi véleményezése nélkül ne lehessen egy az önkormányzati tanácsülés napirendjén szereplő tervezetet megvitatni. Ez ma úgy működik, hogy bármelyik tanácsos, vagy maga a polgármester is beterjeszthet egy határozattervezetet, amelyet megvitatnak, elfogadnak, vagy módosítanak, a végén pedig – ha törvényességi aggályai vannak – a jegyző nem ellenjegyzi, hanem jelzi a problémákat a prefektusnak. De odáig elmenni ebben, hogy egy napirenden lévő határozattervezetet ne lehessen megvitatni, mert a jegyző azt mondta a tervezetre, hogy szerinte problematikus, azt jelentené, hogy a jegyzőnek vétó jogot adunk” – nehezményezte a szenátor a PSD-s tervezet egy másik újdonságát, és hozzátette: elfogadhatatlan, hogy a megválasztott tisztségviselők munkája egy olyan alkalmazottól függjön, akinek semmi felelőssége nincs a közösséggel szemben.

Decentralizálás = költségtakarékosság?

A decentralizáció elsődleges szempontja az, hogy közel kell vinni a közszolgáltatást és a döntési jogot az állampolgárhoz azért, hogy a helyi közösségnek nagyobb ráhatása legyen ezek működésére – emelte ki Cseke Atilla azt az elvet, amely szerinte nem érvényesül a közigazgatási törvénytervezet jelenlegi változatában. „Ha úgy akarunk decentralizálni például, hogy csupán akkor adunk  át egy közszolgáltatást, ha az önkormányzat azáltal közpénzt takarít meg, akkor ott szó sincs decentralizációról. Ennek arról kellene szólnia, hogy átadjuk a szolgáltatást, mert helyi szinten jobban megoldják, nem lehet azt a megtakarításhoz kötni” – fejtette ki. A szenátor szerint ez csupán egyike azoknak a kitételeknek, amelyekkel éppen a decentralizáció ellentétét, a centralizáció érik el a törvénycsomag-tervezet kezdeményezői.

Nem érdek a prefektusi hatáskör bővítése

Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ megtámadja-e az alkotmánybíróságon a törvénycsomagot, ha a prefektusi hatáskörök bővítésével fogadják azt el, Cseke Attila azt válaszolta: a törvényhozás hosszas procedúráin kell még átmennie a tervezetnek, ő pedig bizakodó, ami a végleges formát illeti.

„Úgy gondolom, hogy a parlamenti többségnek és a kormánykoalíciónak is arra kell törekednie, hogy a tervezetnek minél szélesebb legyen a támogatottsága. És meggyőződésem, hogy a PSD színeiben megválasztott helyi tisztségviselőknek, polgármestereknek sem érdeke, nem lehet érdeke az, hogy a prefektusok hatáskörei bővüljenek, és ezáltal megerősödjenek. Ilyen tekintetben viszont érdekes hetek elé nézünk” – vázolta fel az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a következő időszak fontos törvényhozási kihívását.

A címlapfotó forrása: Kovászna Megye Prefektusi Hivatala