„Nekünk, kisebbségeknek van egy álmunk, egy olyan földrészről, ahol a nyelvek és a közösségek egyenlőek, ahol tisztelik és óvják őket. Szeretnénk, ha önök, az európai régiók képviselői partnereink lennének álmunk megvalósításában” – kérte szerdán az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a kézdivásárhelyi Vigadóban összegyűlt tagjait Vincze Lóránt.

A FUEN elnöke rámutatott, hogy Románia folyamatosan tagadja a kisebbségi jogok megsértését, ugyanakkor jogi úton támadja a közösségi jelképek, zászlók, feliratok használatát, ami nem jó módszer a bizalomépítésre. „Románia a tények letagadásában, a párbeszédtől és az együttműködéstől való elzárkózásban kezd példaértékűvé válni” – fogalmazott Vincze, aki szerint a Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta tanácsadói bizottságának jelentései, valamint az amerikai külügy éves emberjogi jelentései rendszeresen rávilágítanak a romániai realitásra.

A 47 európai ország helyi és regionális önkormányzati képviselőit tömörítő fórum kétnapos székelyföldi kihelyezett ülésén a résztvevők szerda délután Kézdivásárhelyre látogattak, ahol helyi önkormányzati és parlamenti képviselők ismertették velük a romániai magyar közösség helyzetét és törekvéseit. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke előadásában rámutatott, hogy Európa, így Románia is régiókból tevődik össze. Erdélyen belül van egy három megyéből – Kovászna, Hargita és Maros – álló Székelyföld, ahol többségében magyarok élnek, de mégsem tudják a régióban hivatalossá tenni a magyar nyelv használatát. „A 600 ezer székely is azt szeretné, ami egész Európában sikeres és működőképes, hogy a román mellett a magyar is legyen regionális hivatalos nyelv”, mondta Tamás Sándor. 

Furcsaságok a 21. század Európájában

Fejér László Ödön, kézdivásárhelyi RMDSZ szenátor ezt a gondolatot folytatva rámutatott, hogy bizonyára az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának tagjai számára furcsa lehet, hogy a 21. század Európájában ez a kérdés egyáltalán felmerül, ezzel a témával kell egy nagyszámban élő kisebbség konferenciákat, vitafórumokat szervezzen és tartson, de a romániai tapasztalat az, hogy ha a magyar kisebbség anyanyelvét akarja használni a közigazgatásban vagy más hivatalos helyeken, akkor egyenesen hazaárulással, román ellenességgel vádolhatják.

Példaként említette, hogy a 215-ös törvény módosítása érdekében politikai egyességre jutottak a kormánypárttal, hogy a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkentik a kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló küszöböt, de ezt a törvény elfogadásának előestéjén, a román kereskedelmi televíziós csatornákon keltett magyarellenes hisztéria képes volt eltiporni. A háromszéki szenátor felemlegette azt is, hogy azért büntették meg Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely polgármestereit, mert március 15-én magyar zászlóval díszítették ki városaikat így emlékeztek meg a magyar szabadságharc és forradalom 170. évfordulójáról.

Fejér László Ödön elmondta: a keddi szenátusi ülésen az autonómia tervezet vitájakor rámutatott arra, hogy Románia a történelme folyamán mindig decentralizált régiókban szerveződve létezett, úgy mint: Dobrudzsa, Havasalföld, Olténia, Bánát, Partium, Máramaros, Bukovina, Moldova, Barcaság, Hátszeg és Székelyföld. „Mi továbbra is abban hiszünk, hogy a kulturális, történeti, néprajzi örökség, sokoldalúsága és sokszínűsége érték, amelyet óvni kellene. Sikeres jövőt csak úgy tudunk építeni, ha figyelembe vesszük közös múltunkat, és ha, a román társadalom nem alkalmaz kettős mércét, amikor a történelmi régiókról van szó”, zárta előadását a politikus.

„Egy csepp vagyunk az óceánban”

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzati alelnöke történelmi előadásában ismertette, hogy kik vagyunk és kik szeretnénk lenni a jövőben. „1,3 milliós kisebbség vagyunk egy 20 milliós országban, vagyis egy csepp vagyunk az óceánban”, mutatott rá Horváth, aki szerint, ha Európában a legfontosabb értékek közé sorolják a kulturális sokszínűséget, akkor fontos, hogy megismerjük egymást.

Hozzátette, hogy Romániában gond az, hogy nem ismerik el a magyar közösség kollektív jogait és az egyéni jogaink is a többség jóindulatától, a politikai kontextustól függenek. Problémaként említette, hogy a hivatalokban nehézkes a nyelvi jogaink alkalmazása, hiszen ez attól függ, hogy az adott hivatalban van-e magyarul beszélő személy, ugyanakkor az alkalmazáskor nem lehet a magyar nyelv ismeretét feltételül szabni, mert azt diszkriminációnak tekintik. „Románia nem veszi figyelembe kéréseinket, ezért minden lehetőséget – ezt a konferenciát is - megragadunk, hogy lehetséges európai partnereket keressünk”, mondta az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

Benkő Erika háromszéki RMDSZ-es képviselő szerint az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa tagjainak jelenléte jó alkalom arra, hogy a kisebbségi jogokról beszéljünk. Szerinte az a legnagyobb probléma a romániai törvénykezéssel, hogy visszautasítja a közösségi jogokat. A sepsiszentgyörgyi politikus szerint az erdélyi magyar közösség többek között azt szeretné, ha az anyanyelvhasználatot biztosító küszöb a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkenne, ha a különböző hivatalos dokumentumok, mint például a házassági levél több nyelvűek lennének, hogy a magyar legyen regionális hivatalos nyelv, ha használhatnák a magyar földrajzi neveket is, és ne lenne állandó támadás alatt a magyar nyelvű oktatás.

Rengeteg panasz érkezik a kisebbségek részéről

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint az elmúlt években számos uniós jelentés rávilágított, hogy sok még a tennivaló a nemzeti kisebbségek védelme terén. Emlékeztetett, hogy legutóbb az Európai Parlament petíciós bizottsága arra mutatott rá, hogy rengeteg panasz érkezik arról, hogy az Európai Unió területén sok helyen hátrányt szenvednek a kisebbségek. „Az uniónak nem szabad félrenéznie ha a tagállamok nem tartják be a kisebbségi jogokat”, véli Sógor Csaba, aki problémaként említette, hogy az unió jelenleg nem rendelkezik olyan eszközzel, amellyel ellenőrizni tudná a kisebbségi jogok betartását. Ehhez nyújtana eszközt a Minority SafePack nevű európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelynek támogatására kérte fel a székelyföldi konferencián jelen lévő európai képviselőket.