Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sorolná „B-tervként" egy régióba az a javaslatcsomag, amelyet Hargita Megye Tanácsának elemzőcsoportja készített az ország régióátszervezési és területi-közigazgatási reformjával kapcsolatban. A dokumentum szerdától letölthető a megyei önkormányzat honlapjáról.

Az A-terv

Az A-tervet a székelyföldi szakértők számára a marosvásárhelyi központú, Maros, Hargita és Kovászna megyék alkotta régió képezi, amelynek megvalósítása politikai okokból keresztülvihetetlen. Az elemzőcsoport több érvet is felsorol e forgatókönyv mellett.

A legfontosabb érvek közé tartozik, hogy a három megye alkotta régión belül számottevő a területi kohézió mértéke; kulturális és gazdasági értelemben (azonos GDP/fő, azonos gazdasági kultúra) homogén térségről van szó; élő belső gazdasági kapcsolatok alakultak ki, amire lehet építkezni; jó közlekedési kapcsolatrendszer a megyék között; létezik kooperációs tapasztalat és együttműködési hajlandóság a három megye között.

Az elemzők szerint az európai uniós követelmények (a kiegyensúlyozott területi fejlődés igénye) és az országos városhálózat megkívánja Marosvásárhely regionális központtá való alakítását, ellenkező esetben „hosszú távon növekedhet az urbanizációs vákuum az ország közepén", a regionális pólusok elsorvaszthatják Marosvásárhely funkcióit.

A B-terv

A Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód alkotta régió mellett is számtalan érv szól. A székelyföldi szakértők szerint a létező megyei szintű kapcsolatok, közös programok régiós szintre emelhetőek, és kulturális, gazdasági értelemben (közel azonos gazdasági teljesítmény) viszonylag homogén ez a térség, a régión belüli területi különbségek és az ebből adódó feszültségek mértéke nem jelentős.

További érv, hogy Marosvásárhely régióközpontként a régió geometriai (és közlekedési) középpontján helyezkedik el, ami fontos elérhetőségi szempont. A négy megyét szervesen összekapcsolja egy európai út (E 578), viszonylag jó vasúti kapcsolatrendszer (400-as vasútvonal) a megyék között, a szerkezet pedig tökéletesen megfelel méret és népesség szempontjából az EU előírásainak.

A C-terv

Az elemzőcsoportnak van egy C-terve is. E szerint Maros, Brassó, Hargita és Kovászna megye alkotna egy régiót, amelynek azonban szintén Marosvásárhely, nem pedig Brassó lenne a központja. A szakértők szerint legfontosabb érv e struktúra mellett, hogy kétpólusú és területileg kiegyensúlyozottabb regionális szerkezetről van szó; jó a közlekedési kapcsolat a megyék között; élő történelmi kapcsolatok léteznek a megyék között.

A szakértők megállapítják: Marosvásárhely adminisztrációs központként való kijelölése olyan új lendületet adna a város fejlődésének, amilyenre Brassónak nincs szüksége.

Szakmai párbeszédet kezdeményeznek

A tanulmány természetesen nem csak a régiós forgatókönyvekről szól. Az elemzők kimutatják, hogy a jelenlegi régiófelosztás, etnikai vonatkozásoktól függetlenül, előnytelen a szegényebb megyék számára, ezért átszervezésre van szükség, az EU-s módszertannal összhangban homogénebb régiókat kellene létrehozni.

A megyei tanács szakértői csoportja megállapítja, hogy „a regionális szerkezet gazdag és szegény megyék összefércelésével elfedte a valós területi különbségeket, így gyakorlatilag a beavatkozások megfelelő helyre történő irányítása és azok területi hatásainak érvényesülése lehetetlenült el". Az elemzők lépcsőzetes átalakítást javasolnak: előbb a statisztikai-tervezési régiókat kell átszervezni, és ezek majd a kompetenciáik fokozatos bővítésével, a későbbiekben kapnának közigazgatási hatásköröket.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a közvitát nem szabad megspórolni, és ha a kormány nem veszi ezt komolyan, akkor a szakma és az önkormányzatok felelőssége a széles körű konzultáció lebonyolítása. A munkaanyag elkészítésében a megyei tanács elemzőcsoportja külső szakembereket is bevont.

A dokumentumot bemutatták az RMDSZ március elseji, kolozsvári regionális önkormányzati tanácsi ülésén, valamint februárban Bukarestben is, a szövetség parlamenti frakcióinak. A javaslatcsomagot eljuttatják megyei önkormányzati vezetőknek, és a román változata is elkészült, amely alapján szakmai párbeszédet kezdeményeznek román szakemberekkel, továbbá workshopot is rendeznek, és várják az érdemi hozzászólásokat.

Cikkünk frissül