Új megközelítés a két hónapja keresett mezőméhesi gyilkos ügyében – Valakik védik és bújtatják?
Két hónapnyi sikertelen kutatás után a rendőrök új nyomozati szálakat követnek a 37 éves Emil Gânj ügyében, akit azzal vádolnak, hogy megölte korábbi élettársát, majd felgyújtotta a házát.
Egyrészt gyanú merült fel két Maros megyei rendőr öngyilkosságával kapcsolatban. Mindkét rendőrnek köze volt ahhoz az első gyilkossági ügyhöz, amelyben Gânj fő vádlottként szerepelt, és amely miatt 15 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték. Az öngyilkosságokat eleinte puszta véletlennek tekintették, ám a bukaresti kriminalisztikai nyomozók újabb információk birtokában most más megközelítést próbálnak alkalmazni, írja a Libertatea.
Körvonalazódik az a feltételezés, hogy Emil Gânjt a helyi közösség vezetői védik – nem feltétlenül szimpátiából, hanem a hallgatásáért cserébe.
2011-ben egy mezőméhesi kocsma előtt több fiatal összeverekedett, egyikük meghalt.Négy személyt ítéltek el, a legsúlyosabb büntetést Gânj kapta: 15 év 6 hónap börtönt, minősített emberölésben találták bűnösnek.
A Libertatea által megkérdezett források szerint vannak – hivatalosan még nem megerősített – információk arról, hogy a 2011-es verekedésben több férfi is részt vett, de nem mind kerültek bíróság elé. Köztük volt egy helyi elöljáró fia is, aki akkor 19 éves volt, de nem szerepelt a gyilkossági ügy vádlottjai között.
Kapcsolódó
2012. november 1-jén a mezőméhesi rendőrörs helyettes parancsnokát holtan találták a szolgálati autójában, lőfegyverrel végzett magával. Tapasztalt rendőr volt, 1991 óta dolgozott a belügyminisztériumnál. Néhány nappal azután követte el az öngyilkosságot, hogy Emil Gânj ügyében kihirdették a jogerős ítéletet. Négy évvel később egy másik Maros megyei rendőr is hasonló körülmények között vetett véget életének – erősítették meg bírósági források a Libertateának. Mindketten a 2011-es ügy nyomozói voltak, amelyben Gânjt 15 év börtönre ítélték. Lehet, hogy csupán véletlen egybeesésről van szó, de a két rendőr halálának ma már más jelentőséget tulajdonítanak, és az új nézőpontból is vizsgálni fogják az eseteket – állítják nyomozói források.
Kérdéseket vet fel az is, hogy Emil Gânjt idő előtt szabadon engedték a börtönből. 2012-ben jogerősen 15 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték minősített emberölésért. 2020 novemberében azonban feltételesen szabadult, miután csupán 9 év 6 hónapot töltött le a büntetéséből. A bíróság annak ellenére engedte szabadon 5 évvel korábban, hogy a börtön feltételes szabadlábra helyezési bizottsága határozottan ellenezte a döntést. Ez az ellentmondás is felkeltette a nyomozók figyelmét, akik most Gânj múltjából próbálnak újabb információkat összerakni, hogy a nyomára bukkanjanak.
Két hónapnyi kutatás után a rendőrök számára egyre világosabb, hogy nem egy magányos „betyár” után nyomoznak, aki képes egyedül túlélni a vadonban. Igaz, a Libertatea forrásai szerint Gânj a börtönben sok túlélési technikákról szóló műsort nézett. De bármennyi ismeretet szerzett, önállóan nem tudott volna ennyi ideig életben maradni a Maros megyei erdőkben. „Ágyban alszik és csorbát eszik! Szó sincs betyárkodásról. Segítséget kap. Csak az a kérdés, kitől” – mondták a Libertatea forrásai.
A rendőrök tehát most azokat az embereket ellenőrzik, akiknek érdekükben állhat védeni Emil Gânjt. A gyanúsítottak listáján több személy is szerepel, köztük helyi fiatal nők, akik együttéreznek a gyilkossal.
Bármilyen furcsán hangzik is, a Libertatea forrásai szerint a helyi közösség egy része Emil Gânjra hősként vagy áldozatként tekint, aki a rendőrség elől próbál menekülni – mások pedig olyan férfinak látják, akit elárult a nő, akit igazán szeretett. Az események sorozata ezt a feltételezést erősíti – állítják a megkérdezett források.
Ha ön vagy valaki a környezetében családon belüli erőszak, emberkereskedelem, nemi vagy többszörös diszkrimináció áldozata, ingyenesen hívhatja a 0800 500 333-as segélyvonalat, amelyet a Nők és Férfiak Közötti Esélyegyenlőségért Országos Ügynökség működtet a nap 24 órájában, a hét minden napján. A hívás bármely belföldi hálózatból díjmentes. A vonalat nemcsak az áldozatok, hanem családtagjaik, ismerőseik vagy tanúk is hívhatják. A tanácsadók sürgősségi segítséget, tájékoztatást, jogi és pszichológiai alapkonzultációt nyújtanak, valamint útba igazítanak a megfelelő helyi intézményekhez és szolgáltatásokhoz.
Amennyiben tudomása van gyerekekkel szembeni visszaélésről, bántalmazásról, hívja az 119-es segélyhívó számot. Ki hívhatja az 119-et? Az a gyermek, aki úgy érzi, hogy bántalmazták, traumát okoztak neki, elhanyagolták, bármilyen fizikai vagy érzelmi erőszakot követtek el rajta. Hívhatja továbbá másik személy is, akinek tudomása van ilyen helyzetről, egy barát, kolléga, szomszéd vagy rokon.
CSAK SAJÁT