Ha az oktatási minisztérium nem áll el attól a tervétől, hogy tandíjmentes helyeket vesz el a mesteri és doktori képzésen a legrangosabb romániai egyetemektől, akkor Románia lekerül a nemzetközi porondról - figyelmeztetett pénteken Soós Anna, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetője, tanulmányi rektorhelyettes. Markó Bálint, a BBTE minőségbiztosításért is felelős rektorhelyettese hangsúlyozta, a minisztériumi levágás a magyarok számára fenntartott tandíjmentes helyeket is érinteni fogja. Sztrájk jöhet.

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetősége már a hét elején felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a tanügyminisztérium a 2018-2019-es egyetemi tanévre kevesebb tandíjmentes helyet szabott ki többek között a BBTE számára. Hangsúlyozták, hogy az intézmény kiváló eredményei ellenére döntött így a szaktárca.

Emlékeztettek, hogy az utóbbi öt évben jelentősen megnőtt a Babeş-Bolyai Tudományegyetemre beiratkozók száma, az egyetem a romániai felsőoktatási intézmények között első helyen áll a minőségi oktatás tekintetében. Ennek dacára a tanügyminisztérium úgy döntött: jövő tanévben a BBTE-n 29-cel kevesebb hely jut az alapképzésen, 200-zal a mesterképzésen és 48-cal a doktori képzésen.

Soós Anna sajtótájékoztató keretében mondta el pénteken, hogy amióta betölti a rektorhelyettesi tisztséget a BBTE-n (2012 óta), mindig beteltek a tandíjmentes helyek az egyetemen. Hozzátette, úgy csökkentette a minisztérium a helyeket, hogy országos szinten az alap-, mesteri és a doktori képzésen mintegy 900 hellyel többet osztott szét, mint a jelenlegi tanévben.

Rámutatott, hogy a megszorítás leginkább a mesteri és a doktori szakokat érinti, ezzel a szaktárca éppen a romániai felsőoktatás minőségét biztosító képzésekre mér csapást. "Szomorúan láttuk azt is, hogy nem létezik egy olyan algoritmus, amely alapján a helyeket az egyetemek között elosztották” – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, a minisztérium azt a konzorciumot sújtotta, amely a humán-, a reál- és a társadalomtudományokban nagyon sok programot kínáló egyetemeket tömöríti – ezek az egyetemek láthatóak a nemzetközi porondon. Olyan intézményekről van szó, mint a Bukaresti Tudományegyetem, a BBTE, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem és a bukaresti közgazdasági egyetem.

Hozzátette, az a mód, ahogy a szaktárca válaszolt a bukaresti tudományegyetem aggodalmaira, jól mutatja az irányt, amelyet a minisztérium kijelölt. "Azzal, hogy éppen azokat az egyetemeket sújtják, amelyek a nemzetközi rangsorban jó helyezést értek el, jelzik, hogy nincs ránk szükségük. Új rangsorolás készül a romániai egyetemekről, amelyen mi az új iránynak megfelelően hátrakerülünk. Azt látjuk, hogy a minisztérium nagyon sajátos kritériumokat próbál alkalmazni, amelyekkel nem az oktatás és a tudomány minőségét érvényesíti, hanem egyéb, saját érdekeket. Ez egyértelműen Románia láthatóságát és minősítését veszélyezteti" - mondta Soós Anna.

Ha rossz, legyen még rosszabb

"Egy külső szemlélő számára úgy tűnhet, csupáncsak levágtak néhány helyet. Ez viszont nem csak ezt jelenti, hiszen ennek kemény pénzügyi oldala is van. A doktori képzésen levágott helyek száma a BBTE-n egy kisebb egyetem teljes doktori helyeit jelenti egy évre" - magyarázta Markó Bálint, az egyetem minőségbiztosításért is felelős rektorhelyettese.

Elmondta, a minisztérium a helyek szétosztásánál azzal érvelt, hogy célirányosan lehetőséget akar biztosítani a falusi vagy a nagyon kisvárosi környezetből származó és ott iskolát végző diákoknak. "Ez látszólag egy szociális érzékenységről tanúbizonyságot tevő gesztus. Ám a minisztérium azoktól az egyetemektől vágja le a helyeket, amelyek éppen ezt a rétegeket tudnák kicsit felemelni és kiemelni. Hogy aztán ezeket a helyeket visszaosztja azoknak a lokális egyetemeknek, amelyek nem nyújtanak akkora nemzetközi kitekintést. Nem azt állítom, hogy ezek a lokális egyetemek nem emelik fel a szóban forgó rétegeket, csakhát mégiscsak más például egy nyárádszerdai diáknak Kolozsváron elvégezni az egyetemet, mint keresni egy kisebb, lokálisabb egyetemet, ahol nem lesz akkora nemzetközi kitekintésre lehetősége. Gyakorlatilag önmagával megy szembe a minisztérium" - érvelt Markó.

Hozzátette, önmagának mond ellent a szaktárca azon érve is, hogy a BBTE-n rossz a tanár-diák arány, azaz kevés az oktató. "A minisztérium olyasmit kér számon, amelyet igazából ő tudna orvosolni azzal, hogy pénzügyileg fenntarthatóvá teszi a rendszert, hiszen ekkor fel tudnánk venni oktatókat, hogy javuljon az arány. De nem, még levágnak helyeket, és utána még hozzánk is vágják, hogy amúgy is rossz az arányotok, tehát akkor legyen még rosszabb" - mutatott rá az anomáliákra a rektorhelyettes.

Emlékeztetett, hogy eközben olyan egyetemek kaptak tandíjmentes doktori és mesteris helyeket, mint a suceava-i egyetem, ahol korábban Valentin Popa tanügyminiszter rektori tisztséget töltött be.

A magyarokat is érinti

Markó Bálint elmondta, még nem tudni, hogy a BBTE-n a megszorítás milyen mértékben érinti a magyar tagozatot. "Nem célzottan a magyar tagozatról szól ez a döntés, minden jel arra mutat, hogy kifejezetten a nagy és neves egyetemek ellen szól. Ha a minisztérium a kisegyetemeknek több helyet akar, ezt megteheti, ezzel semmi baj nincs. De ne azon az áron tegye meg, hogy levágja a nagyoktól" - jegyezte meg Markó.

"Míg a környező országokban elég nagy befektetéseket eszközölnek az oktatásba, a felsőoktatásban specifikusan, Magyarországtól Lengyelországig, mi nemhogy egy helyben topogunk, hanem kezdjük visszavágni ezeket, miközben látszik, hogy leszakadóban vagyunk a körülöttünk lévő országoktól is" - figyelmeztetett.

Sztrájk jöhet

Pénteken a BBTE versenyképességért is felelős rektorhelyettese, Daniel David elmondta, magyarázatot kért a szaktárcától a döntésre, de nem kapott választ. Amennyiben nem korrigálják a hibát, a BBTE tanári kara és diáksága japánsztrájkba, majd általános sztrájkba kezdhet - tette hozzá David. Ő is rámutatott, félő, hogy a nemzetközileg elfogadott rangsorolási elvek helyett belső, elferdített érdekek alapján történik a felsőoktatási intézmények új hierarchiájának felállítása.

A rektorhelyettes szerint fennáll a gyanú, hogy a helyek csökkentése egyfajta büntetés a minisztérium részéről azon egyetemekkel szemben, amelyek az évek során megengedték maguknak, hogy kritikusan viszonyuljanak a politikai és adminisztratív döntésekhez.

Dan Lazăr, a BBTE finanszírozási kérdéseivel megbízott rektorhelyettese arról tájékoztatott a pénteki sajtótájékoztatón, hogy az oktatási tárca döntése nyomán az egyetem 8,2 millió lejes állami támogatástól esik el. Lazăr szerint 1989 óta nem intézett ilyen szintű támadást a tanügyminisztérium az egyetemek ellen, amelynek szerinte az is a célja, hogy a felsőoktatási intézmények között ellenségeskedést szítson.