A fehér füstre várva: hogyan választanak pápát?
A pápaválasztást nehéz megbundázni, viszont napokig is eltarthat, mivel kétharmad kell az új pápa megválasztáshoz. A Sixtus-kápolnából nem szivároghat ki semmi, csak a fehér (vagy a fekete) füst. Bent viszont mindenki lát mindenkit. A „poloskákat” kiszűrik, a szabályok ellen vétő bíborosokat pedig kiközösítik.
Nyolcvan évnél fiatalabbak
Az új pápát a konklávé nevű testület választja, melybe az egyház minden, nyolcvan évnél fiatalabb bíborosa beletartozik. A romániai katolikus egyház ezért nem vesz részt a pápaválasztáson: egyetlen bíborosa, Lucian Muresan 80 évnél idősebb.
A hagyomány szerint bármelyik nagykorú katolikus férfi pápának választható, azonban az új pápa a bíborosok közül kerül ki. A szavazás titkos, de a menete teljesen áttekinthető – a jelenlévőknek; a nyilvánosság ugyanis teljesen kizárt. A „választási bizottság” kilenc bíborosból áll, akiket a konklávé tagjai közül sorsolnak ki. Hárman a szavazást bonyolítják le – ők a Scrutatorok –, hárman a szavazás tisztaságára figyelnek – a Revisorok – , hárman – az Infirmáriusok – pedig a mozgóurna-szolgálatot látják el azon bíborosok részére, akik betegség miatt nem tudnak a kápolnába jönni.
Az események szertartásosan zajlanak, kezdő misével, imádsággal, elmélkedéssel és esküvel, ezek után következik a szavazás, melyen már csak a bíborosok lehetnek jelen. A szavazólapokon az "Eligio in Summum Pontificem" (Főpapnak választom) felirat szerepel, amely alá kézzel kell ráírni a jelölt nevét, úgy, hogy a kézírás ne legyen felismerhető. Ezt követően félbe kell hajtani a papírt. Amikor mindenki kész, a főpapok sorban a Sixtus-kápolna oltárjához járulnak, cédulát tartó kezüket jól láthatóan feltartva.
Az urnát egy tálcával takarva le. Az oltárhoz lépő erre teszi a papírját, hangosan elmondja azt az esküszöveget, miszerint: „Tanúnak hívom az Úr Krisztust, aki ítélni fog felettem, hogy szavazatomat arra adtam, akit Isten akarata szerint megválasztandónak tartok”, majd a tányérról az urnába csúsztatja a szavazatát.
Kétharmados többség
Mikor minden cédula a kehelybe került, az egyik Scrutator összerázza az urnát, majd egy másik egyenként, számolva átrakja a cédulákat egy másik edénybe. Ha a cédulák száma nem egyezik a szavazásra jogosultakéval, akkor meg kell ismételni a szavazást. Ha a szám egyezik, a Scrutatorok a bíborosok jelenlétében megkezdik a szavazatok összesítését. Mindegyik cetlit mindhárman megnézik és felírják a rajta olvasható nevet, amit ez egyik adminisztrátor hangosan fel is olvas.
Ha a szavazatok összesítése, és a revizorok ellenőrzése után a szavazás eredményes volt, és a győztes elfogadja a pápai címet, akkor száll fel a fehér füst. A füst minden esetben a szavazólapok és a szavazási listák elégetéséből származik, és az égő papír megszínezésével érik el, hogy fehér, vagy sikertelenség esetén fekete füst szálljon fel a Sixtus-kápolna kéményéből.
A pápa megválasztásához kétharmados többség kell. Ha idén 117 bíboros vesz részt a konklávéban, akkor 78 szavazatra lesz szükség a győzelemhez. A legfrissebb hírek szerint azonban Julius Riyadi Darmaatmadja jakartai bíboros egészségi állapotára hivatkozva nem tud Rómába menni. Ebben az esetben csak 116 bíboros marad.
Meddig tart a szavazás
A szavazást addig ismétlik meg, amíg valaki meg nem kapja a szükséges támogatást. A pápaválasztás napokig is eltarthat, ha nem sikerül senkinek sem elérnie a kétharmadot. A szabályok szerint, ha az első nap délutánján nem születik eredmény, a következő napokon naponta legfeljebb négy – délelőtt és délután két-két szavazás tartható.
II. János Pál pápa könnyített a kétharmados szabályon. Az általa 1996-ban kiadott, a konklávé reformját tartalmazó Universi Dominici Gregis apostoli rendelkezés szerint, ha háromszor 7 szavazási forduló után sem sikerül pápát választani, akkor a bíborosoknak össze kell ülniük, és egyszerű többséggel dönteni arról, hogy elegendő lesz-e szintén egyszerű többséggel megszavazni a pápát, vagy a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül kelljen választani. XVI. Benedek azonban 2007-ben eltörölte ezt a rendelkezést, úgy módosítva, hogy a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül kell megválasztani a pápát, de kétharmaddal, hogy az új pápa személyét széles konszenzus övezze.
Lehet-e csalni?
A pápaválasztáson kicsi az esélye csalás elkövetésének. Bruce Scheiner biztonságtechnológiai szakértő a CNN-en részletesen kielemezte ennek lehetőségeit, ám úgy találta, hogy a zárt kis térben, viszonylag kevés ember között, minden jelenlévő szeme előtt és füle hallatára zajló eseménysorozatban nem sok esély van arra, hogy valaki trükközzön a cédulákkal. A szavazatleadási és számlálási rendszer eleve kizárja, hogy valaki például plusz cédulát juttasson az urnába. Cédulát manipulálni is csak abban az esetben lehetséges, ha a beteg püspökök szavazatát a lapra leíró Infirmárius más nevet ír fel, mint amit a szavazó mond.
Az egyház az esetleges csalókat kiközösítéssel bünteti. Az erről rendelkező szabályok azonban nem a technikai csalás, hanem a simónia, vagyis az egyházi tisztségek adás-vételének büntetéséről rendelkeznek, azaz bármilyen olyan, egyházi vagy világi forrásból származó manipulációról, mely az egyes választókat befolyásolja. A bíborosok beszélgethetnek, tanácskozhatnak egymás közt arról, hogy ki lehetne közülük pápa, de tilos nyílt kampányt folytatni, kiközösítés jár bármi olyan egyezség, megállapodás megkötéséért, ami alapján kényszerrel, pénzzel vagy bármi más ellenszolgáltatással szereznek szavazatokat valaki mellett.
Befalazás helyet – bezárt ajtó
A Sixtus-kápolnában zajló eseményekről semmi nem szivároghat ki a nyilvánosság felé. A hagyomány, mely szerint a bíborosokat befalazzák, ameddig nem sikerül dönteniük, már nem él, ám a szavazás kezdete előtt a bíborosokon kívül mindenkinek el kell hagynia a kápolnát, az ajtót pedig rázárják a főpapokra. A bíborosok a szavazási napok között sem hagyhatják el a Vatikánt, és nem beszélhetnek senkinek a szavazásról. A technikai haladásra reagálva már az 1996-os szabályokba bekerült, hogy a kápolnában semmilyen technikai rögzítő berendezés nem lehet.
A titoksértőket szintén kiközösítés fenyegeti, de az információk kiszivárgásának megakadályozását a Vatikán sem csak a konklávéban részt vevő bíborosok esküjére bízza. Az épületet Benedek pápa megválasztása előtt is átvizsgálták, hogy megtisztítsák az esetleges „poloskáktól” és egyéb titkos eszközöktől.
A pápaválasztó konklávét a pápai szék megüresedését követő 15-20 napon belül kell összehívni. Arra azonban lehetőség van, hogy ezt az időpontot lerövidítsék. Ez XVI. Benedek döntésétől függ, aki február 28-i lemondása alkalmával megadta a lehetőséget a pápaválasztásig eltelő idő lerövidítésére.