Zászlóügy: a háromszéki polgármesterek megfellebezik a kirótt bírságokat

A román zászlók hiánya miatt megbüntetett háromszéki polgármesterek megfellebbezik a prefektus által kiszabott tíz-tízezer lejes bírságot. Hangsúlyozták, a kormány térfelén pattog a labda, magyarázatot kell adnia a kormánybiztosok ámokfutására.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi-, Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester és Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke hétfői sajtótájékoztatón értékelte ki a prefektus március 15-i ünnepségeket beárnyékoló akcióját.

Tamás Sándor emlékeztetett, hogy Viorica Dăncilă kormányfő március 15-i üzenetében méltatta az ország területén élő nemzeti közösségek közti jó együttműködést, és pozitív üzenetet küldött Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki a nemzetiségek közötti békés együttélést és kölcsönös tiszteletet emelte ki. Csakhogy a napi gyakorlat Kovászna megyében egész mást mutatott, hívta fel a figyelmet a háromszéki tanácselnök.

Hasonlóan vélekedett Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád is, aki szerint a miniszterelnök és a kormánypárt elnöke is normalitást jelentő üzenetet fogalmazott meg, de erős a diszkrepancia aközött, amit Bukarestből üzentek, és ami Háromszéken történik. Ez azért is ellentmondásos, mert az alkotmányban és törvényekben is az áll, hogy a prefektus a kormány megyei képviselője, mutatott rá Antal Árpád.

Miért büntetett a prefektus?

Sepsiszentgyörgy polgármestere a zászlóügyben kiszabott büntetések kapcsán három forgatókönyvet valószínűsített. Egyrészt az történhetett, hogy a kormány tudatosan kettős beszédet folytat, azaz a kormányfő és a kormánypárt elnöke baráti üzenetet küldött, de ezzel ellentétes cselekedetre utasították a prefektusokat. Ha így van, akkor ezt országos szinten, politikai eszközökkel kell lerendezni a PSD és az RMDSZ között. A második forgatókönyv szerint a kormány vezető politikusai valóban őszinte üzeneteket fogalmaztak meg, ám a két székely megye prefektusai ezzel nem értenek egyet, és szembementek saját kormányukkal és pártjukkal. A harmadik forgatókönyv szerint a prefektusok nem a kormány utasításaira cselekedtek, ahogyan azt a törvények előírják, hanem „más intézmények” utasítására.

Antal Árpád szerint most a labda a kormány térfelén pattog, neki kell kiderítenie, hogy melyik forgatókönyv igaz a háromból, és az utóbbi két esetben meg kell hozniuk a megfelelő döntéseket, akár úgy is, hogy menesztik a két székelyföldi prefektust.

Kézdivásárhely polgármestere, Bokor Tibor emlékeztetett: az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlés kimondta, hogy szavatolják a nemzetiségek szabadságát, a sajtó és a gyülekezési szabadságot is. Hozzátette, 28 éve ugyanazokat a helyeket ugyanazokkal a szimbólumokkal díszítik fel március 15-én, és ezidáig nem történt az ideihez hasonló eset, most viszont „megkapták a prefektus ünnepi ajándékát”. Bokor Tibor rámutatott, hogy ő még felszólítást sem kapott, és még be sem fejezték a város ünnepi díszítését, amikor megérkezett az első büntetésről szoló jegyzőkönyv. A Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely polgármestere nevére kiállított két-két büntető jegyzőkönyvet egytől négyig számozták, vagyis ezek voltak idén az első bírságok, tehát ezek az ügyek voltak Kovászna megye legnagyobb problémái. 

„Nem tudnak annyi bírságot kiszabni, amennyien tudunk ünnepelni” – mutatott rá Tamás Sándor, aki szerint március 15-én a háromszékiek a szívükre hallgattak, és nemzeti ünnepünkön 90 településen szervezett 128 rendezvényen több mint 30 ezren vettek részt. Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen öt-hatezer ember vett részt az ünnepségen. Hozzátette: a prefektusnak nincs törvényes alapja a büntetésre, hiszen nem az általa hivatkozott zászlótörvény, hanem a 2001/1157-es kormányhatározat alapján díszítették fel a településeket. Ez a jogszabály kimondja, hogy az országos szervezettel rendelkező nemzeti kisebbségek a saját rendezvényeiken használhatják jelképeiket. Március 15-én pedig nem Magyarország hivatalos zászlóját, hanem a magyarság jelképeivel díszítették ki a városokat.     

Kapcsolódók

Kimaradt?