Romániai régiók: szakmai érvekkel a magyarfóbia ellen

„Képes lesz-e a hetven százalékos parlamenti többség zárójelbe tenni az etnikai érvet? Képes lesz-e a magyarfóbiától megszabadulni a román politika?" – ez Kelemen Hunor szerint a kulcskérdés a Románia közigazgatási felosztásáról szóló, hamarosan elkezdődő vitában, amelyben az RMDSZ szakmai érvekre alapozva szeretné megvédeni az álláspontját.

A szövetségi elnök az RMDSZ három regionális tanácsának pénteki kolozsvári együttes ülésén tartott politikai beszámolójában kijelentette: a régiós vitában azért az etnikai kérdést sem lehet megkerülni, Romániának ugyanis olyan nemzetközi vállalásai vannak, amely szerint a közigazgatási határokon belül az etnikai határok nem változtathatók meg.onkormanyzati2

Kelemen Hunor tájékoztatása szerint az RMDSZ szakértői anyagot állított össze a régiósítással kapcsolatos kérdésekről. Ezt a dokumentumot szűk körben az önkormányzati tanácsok vezetői, a területi elnökök már megvitatták, pénteken pedig a kolozsvári tanácskozásra érkezett önkormányzati képviselők és polgármesterek is megismerhetik.

„A dokumentum lényege, hogy a tapasztalatok alapján a jelenlegi nyolcrégiós felosztás teljes csőd" – jelentette ki a politikus. Mint mondta, a későbbiekben az RMDSZ hazai és külföldi szakértőkkel is konzultál a régiós elképzeléseiről, majd politikai döntést hoz arról az álláspontról, amelyet a parlamentben képvisel majd ebben a kérdésben. „Nekünk néhány olyan alternatívát kell asztalra tennünk, amelyekkel tudjuk a döntéseket befolyásolni" – jelentette ki.onkormanyzati-kelemen2

Kelemen szerint a szövetségnek a nyomasztó parlamenti többségen túl is nehézséget okoznak az RMDSZ elszigetelésre irányuló román politikai törekvések. „Sokan olyan helyzetet akarnak teremteni a magyar kártyát kijátszva, hogy ne lelhessünk olyan partnerekre, akiknek segítségével az elképzeléseinket érvényesíthetjük" – magyarázta.

Leszögezte: az RMDSZ-nek márpedig partnereket kell keresnie sajátságos érdekeinek érvényesítéséhez, nem csak Romániában, hanem Magyarországon és az Európai Unióban is. Emellett a szövetségen belül is szükség volna szolidaritásra. „Beszélnünk kell közös dolgainkról, a Partiumnak tekintettel kell lennie Székelyföldre és fordítva" – fogalmazott.onkormanyzati-kozonseg

Kelemen Hunor megelőlegezte: a kolozsvári rendezvényen két állásfoglalást fogadnak majd el az RMDSZ önkormányzati tanácsai: az egyik a közösségi szimbólumok, a másik az anyanyelv használatához kapcsolódik. „Számunkra elfogadhatatlan a közösségi szimbólumok használatának korlátozása, ugyanakkor meg kell értetnünk a románokkal, hogy ez nem sérti az érdekeiket" – jelentette ki.

Kelemen Hunor elmondta, idén az RMDSZ-nek a szervezetépítést kell a középpontba állítania. „Ez az önkormányzatok nélkül elképzelhetetlen" – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek, és nem mindegy, hogyan készül erre az RMDSZ. „Alkossuk meg közösen a magyarság jövőképét, amelynek a szülőföldön való boldogulás áll a középpontjában" – biztatta munkára az RMDSZ elnöke az önkormányzati tisztségviselőket.

Kelemen: alternatívákat dolgozunk ki

A rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatón az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség által két évvel ezelőtt kidolgozott 16 régiós rendszert - amelyben a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros megye közös régiót alkot - jó kiindulási pontnak tekintik, de emellett más alternatívákat is előkészítenek. Hozzátette, az RMDSZ különböző testületeinek április végéig kellene kialakítaniuk a végleges álláspontjukat régióátszervezés kérdésében.

„Szándékosan nem beszéltünk arról ma, és valószínűleg a következő tanácskozásunkon sem arról, hogy konkrétan hogyan képzeljük el a régiók összetételét. Azt gondoljuk, hogy a legnagyobb hiba az lenne, ha a szakmai tanácskozásokat megelőzné az elképzelésünk bejelentése” – mondta Kelemen Hunor.

A politikus szerint olyan szakértői anyagokat mutattak be a pénteki kolozsvári tanácskozáson, amelyekkel mindeddig még senki nem állt elő. Tájékoztatása szerint ezek valós adatokon alapulnak, „nem a hülyeséget próbálják kozmikus magasságokba fellőni”. Úgy fogalmazott: az RMDSZ-nek néhány olyan tévhitet kell lebontania, amelyek a vitákat az elmúlt időszakban rossz irányban határozták meg. Az egyik ilyen tévhit, hogy a fejlesztési régióknak közigazgatási hatásköröket kell adni, mert ezt kéri az Európa Unió. A másik tévhit: a régiók közötti leszakadások oka az, hogy nincs közigazgatási hatáskörük.ffoto1

„A mi konklúziónk az adatok tükrében az, hogy sem az EU-csatlakozás előtti, sem a csatlakozás utáni időszakban nem az volt a problémák eredője, hogy a fejlesztési régióknak nincs közigazgatási hatáskörük. Az volt a gond, hogy ezeket a fejlesztési régiókat rosszul rajzolták meg” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi régiók megrajzolásánál is a magyar veszély határozta meg a régiók határait, emiatt alakultak rosszul.

Kelemen szerint a kolozsvári tanácskozáson az RMDSZ-nek sikerült bebizonyítania, hogy jelenleg a szétfejlődés a jellemző minden egyes régión belül és a különböző régiók között is. „Érveket keresünk azért, hogy ezt a vitát próbáljuk kivenni abból az áldatlan állapotból, amikor sokan azt próbálják megfogalmazni, hogy mindennek az oka a székelyek, a magyarok. Másrészt ugyanezek az emberek közben arra panaszkodnak, hogy elmentek a szászok és a zsidók ebből az országból. Azért koherenseknek kellene lenniük azoknak, akik egyik nap ezt, másik nap azt mondják” – jegyezte meg.

Az RMDSZ elnöke elmondta: olyan elemzésekkel fordulnak a román civil társadalom, a közvélemény-formálók és a román pártok felé, amelyekkel bebizonyítják, hogy a fejlesztési régiók átalakításra szorulnak és fölösleges felruházni ezeket közigazgatási hatáskörökkel. „Abban bízunk, hogy ha partnereket tudunk találni, akkor észérveink annyira felerősödnek, hogy legalább a rossz döntéseket meg tudjuk akadályozni” – jelentette ki.foto2

Borbély: várjuk a román pártok véleményét

A sajtótájékoztatón Borbély László emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek már három éve megvolt az elképzelése Románia fejlesztési régióinak megrajzolásáról, és ezt törvénytervezet formájában be is nyújtották a parlamentbe. „Arra kérjük a román pártokat, tárgyaljunk erről, mert eddig még nem láttunk semmilyen indoklást arra, hogy miért ne felelne meg a mi 16 régiós elképzelésünk az országnak” – jelentette ki.

Az RMDSZ politikai alelnöke emlékeztetett arra is, hogy regionális miniszterként 2007-2008-ban maga is megpróbálta működőképessé tenni ezeket a régiókat, de nem sikerült. „A gazdag megyék gazdagabbak lettek, a szegény megyék még jobban elszegényedtek” – szögezte le.

Borbély elmondta, a 16 régióról szóló tervezete mellett az RMDSZ elkészítette az Erdély2020 nevet viselő operatívprogram-javaslatát, amelyet két hónappal ezelőtt átnyújtottak Leonard Orban Európa-ügyi miniszternek. „Ebben a dokumentumban meghatároztuk Erdély prioritásait az európai uniós alapok lehívásakor az EU 2014-2020-as költségvetési ciklusában” – magyarázta. Hozzátette, az RMDSZ azt szeretné, ha erről a dokumentumról is vélemény mondanának a román pártok.

Borboly: ismét kijátszották a magyar kártyát

Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke szerint 14 millió román állampolgár vesztese az uniós csatlakozásnak a rosszul megrajzolt fejlesztési régiók miatt. „A gazdag városok elvitték a fejlesztésre szánt pénzeket a szegényebbektől” – magyarázta. Ezért szerinte a gazdag megyéknek a gazdag, a szegényeknek a szegény megyékkel kell társulniuk.

A Hargita megyei tanács elnöke szerint a magyar kártya kijátszásával mindig kiutat keres a bukaresti politikum akkor, amikor valós problémákra kell érdemi választ adnia. „El kell venni a kenyeret azoktól a médiumoktól és politikusoktól, akik a magyar kártyából próbálnak megélni” – jelentette ki, megemlítve, hogy különböző kezdeményezésivel Hargita megye tanácsa példát mutat a román-magyar együttélésre.

Cikkünk frissül

Kimaradt?