Cáfolta Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója azt a sajtóban megjelent hírt, hogy az utóbbi tíz évben, tehát az uniós csatlakozás óta 3,4 millió személy vándorolt volna ki Romániából. Az oktató szerint ez a szám valójában az utóbbi több mint 50 év „terméke”.

A szociológus arra az MTI-n is megjelent hírre reagált, miszerint az Európai Unió országai közül Romániának volt a legnagyobb arányú lakosságvesztése az utóbbi évtizedben: állampolgárainak 17 százaléka távozott külföldre, az elvándorlási arány dinamikája tekintetében pedig világszinten a második helyen áll, Szíria után. Az adatokat Luciana Lăzărescu, a romániai bevándorlók beilleszkedését vizsgáló szervezet (CDCDI) kutatója ismertette. 

A szakember a fiatal munkaerő mobilitásáról szóló, Bukarestben rendezett nemzetközi konferencián vázolta fel a romániai migrációs folyamatokat: előadását a Mediafax hírügynökség beszámolója alapján hétfőn ismertette a román sajtó. Ezekben az áll, hogy az ENSZ becslései szerint Románia uniós csatlakozás (2007) óta 3,4 millió román állampolgár költözött el az országból.

Hol csúszott be hiba?

Megkeresésünkre Horváth István szociológus elmondta, azért jelenhetett meg a sajtóban az, hogy az utóbbi tíz évben 3,4 millióan vándoroltak ki az országból, mert összekeveredett két típusú, migrációra vonatkozó adat. Az egyik a migráció dinamikájára vonatkozik. Minden évben különböző célországok regisztrálják azokat a személyeket, akik az adott országban tartózkodási, letelepedési engedélyt kérnek, tehát migránsnak számítanak. Az Eurostat meghatározása szerint tehát migránsnak az a személy számít, aki legalább egy éves tartózkodási engedélyt kér egy adott országban. Egy személy többször is kérhet tartózkodási engedélyt, ha például tanulni szeretne külföldön, majd hazatérte után visszamegy egy időre külföldre munkavállalóként.

Ezekről a kérésekről viszonylag rendszeresen közvetítenek adatokat, amelyeket az Országos Statisztikai Hivatal közzé is tesz. "Ezek az úgynevezett folyamati adatok azt jelzik, hogy egy adott évben összesen hány román állampolgár mozdult el. Ezekből az adatokból viszont nem jön ki a 3,4 millió az elmúlt tíz évre vonatkozóan, hanem valahol 1,9 millió (2008-2016 között) elmozdulásról beszélhetünk. Jelentős dinamika, azt jelenti, hogy eléggé nagy számban regisztráltak román állampolgárokat a különböző idegenrendészeti hatóságokon. De ez a szám egyáltalán nem akkora nagyságrendű, hogy azt lehessen mondani, hogy az utóbbi tíz évben 3,4 millióan vándoroltak ki" - hangsúlyozta a szociológus.

Hozzátette, ráadásul ez a 1,9 millió sem azt jelenti, hogy ennyien mentek el az országból, hiszen egy személy akár többször is kérhetett tartózkodási, letelepedési engedélyt, illetve egyes személyek, akik kértek ilyen típusú engedélyt, hazatértek. 

A migrációs dinamika mérésén kívül van egy másik adat, amely a migrációs állományra vonatkozik. Ez az állomány azt mutatja, hogy hány olyan ember él hosszú ideje, életvitelszerűen egy adott országban, aki egy másik országban született. Ha tehát az elvándorlásra vagyunk kíváncsiak, akkor azt kell megnéznünk, hogy hány olyan személy tartózkodik hosszú ideje, életvitelszerűen egy másik országban, aki Romániában született. A kutató a Világbank adataira támaszkodott: e szerint 1990-ben 800 ezerre tehető ezek száma. A 800 ezer személybe beletartoznak azok, akik a második világháború után távoztak: például a Magyarországra menekült magyarok, az Izraelbe távozott zsidók, a Németországba elköltözött szászok és svábok.

2015-re viszont ez a szám 3,4 millióra ugrott, tehát 1990 után több mint 2 millióan vándoroltak el Romániából. "Még egyszer: az utóbbi tíz évben nem 3,4 millióan mentek el az országból, ez a szám valójában egy jó félévszázadot felölelő migrációt kumulálja. Viszont jelentős szám, annál is inkább, ha belegondolunk, hogy valamivel több mint 2 millió személy 1990 után ment el és tartózkodik életvitelszerűen külföldön" - magyarázta Horváth István szociológus.