A Nicolae Ceaușescu diktátor kezdeményezésére meghozott abortuszkorlátozó törvényt 1990-es érvénytelenítése után Románia lakossága jelentősen csökkenni kezdett. A népességfogyás üteme kezdetben jelentéktelen volt, az évek során azonban aggasztó mérteket öltött.

Az ENSZ gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozó főigazgatóságának keretében működő lakossági ügyosztály demográfiai felmérése szerint Románia lakossága drámaian megfogyatkozik, 2050-ben 16,4 millióra csökken, 2100-ban pedig az országnak mindössze 12,1 millió lakosa lesz.

A lakosság létszámának csökkenése eltérő lesz az ország régióiban. Az eddigi trendet véve alapul elsősorban Románia déli fele néptelenedik majd el. 2012-2015 között leginkább Teleorman megye lakossága csökkent, a népességfogyás 4,5 százalékos volt. A második helyen Brăila megy áll, mínusz 3,7 százalékkal, majd Olt megye következik, mínusz 3,6 százalékkal, a negyedik helyet pedig mínusz 3,2-3,2 százalékkal Mehedinți és Hunyad megye foglalja el.

Az említett időszakban Konstanca megyei lakossága csökkent a legkevésbé, az arány mindössze mínusz 0,2 százalékos, Suceava megye mindössze lakosságának 0,4 százalékát veszítette el, a dobogó harmadik fokára pedig Beszterce-Naszód megye került, mínusz 0,7 százalékkal. A következő helyen ugyancsak erdélyi megyék állnak: Bihar és Hargita megyében 0,8-0,8, Bihar megyében pedig 0,9 százalékkal csökkent a lakosság.

Bukarestben és Erdélyben növekszik a lakosság

Az országos trenddel ellentétben a gazdagabb romániai régiókban, amelyekben a gazdasági is lendületesen fejlődik – mint például Brassó, Kolozs és Szeben megyében –, a népességszám növekedett, még akkor is, ha az mindössze 0,1-0,3 százalék között maradt.

Ilyen szempontból Bukarest és Ilfov megye vezet, ahol 2012 és 2015 között 9,5 százalékkal gyarapodott a lakosság, majd jelentősen leszakadva, 1,7 százalékkal Iași megye következik, megelőzve az 1,1 százalékos növekedést elérő Temes megyét.

Többmilliós lakosságcsökkenés

A népesség alakulását a következő évtizedekre előrejelző optimista becslések szerint Romániának 2060-ban 16,3 millió lakosa lesz. A pesszimista változat szerint a lakosság száma 12,5 millióra esik vissza. A két változat szerint tehát az ország lakossága 3,6, illetve 8,8 millióval csökken majd a következő 42 évben.

A népesség természetesen ebben az esetben is a gazdasági fejlődés arányában változik. A gazdaságilag kevésbé fejlett országrész akár lakosságának felét is elveszítheti, míg a fejlettebb régiókban a visszaesés helyett növekedés várható.

A jelenlegi trendek szerint tehát a következő évtizedekben is elsősorban a déli országrész, a Gorj, Vâlcea, Olt, Dolj, Mehedinți megyéből álló Délnyugati Régió veszíti majd el lakosságának nagyobb részét – előrejelzések szerint mintegy ötven százalékkal esik majd vissza a térség lakossága.

Jelentős – 44,5 százalékos – lesz a lakosságcsökkenés az Argeș, Prahova, Dâmbovița, Ilfov, Călărași, Giurgiu, Teleorman megyéből álló Déli Régióban és 22,4 százalékos lesz a Botoșani, Iași, Vaslui, Bacău, Neamț és Suceava megyéből álló Északkeleti Régióban.

2015 és 2060 között a népességcsökkenés szempontjából a legrosszabbul Teleorman megye áll, amely lakosságának 61,3 százalékát veszítheti el. Kisebb lesz a vesztesége Beszterce-Naszód, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Szilágy, Temes, Giurgiu, Ialomița, Iași, Vaslui és Tulcea megyének. Utóbbi megye mintegy 978 ezer személyt veszíthet, és továbbra is a leggyérebben lakott régió marad.

50 százalékos fogyás a „szegénységpóluson”

A derűlátóbb forgatókönyvnek megfelelően Románia lakossága 4,4 millió fővel csökken. A legrosszabbul ebben a változatban is Teleorman megye áll, amely lakosságának 55,5 százalékát veszítheti el, majd Olt megye következik, 53,9 százalékkal. Vâlcea megyében a csökkenés 51,1, Brăila megyében 51, Gorj megyében 50,9 százalékos lesz.

Ezek az előrejelzések kizárólag a születési arány csökkenését veszik figyelembe, amely leginkább a Déli és a Délnyugati Fejlesztési Régióban a legrosszabb. Itt találhatóak egyébként az ország legszegényebb vidékei. Teleorman, Olt, Dolj, Vaslui megye és Moldova déli része ma is Románia legszegényebb övezetei, „szegénységpólusai”. A globális felmelegedés következtében a helyzet a jövőben csak súlyosbodhat, hiszen ezeket a területeket az elsivatagosodás veszélye fenyegeti, ezek a térségek korszerű öntözési berendezésekkel sem rendelkeznek.

Több nő, kevesebb férfi?

Az előrejelzések szerint egyébként Románia női lakosságának aránya 2060-ig némileg növekszik, a jelenlegi 51,2 százalékról elérheti az 52 százalékot. A népességcsökkenés tehát elsősorban a férfiak létszámának esése miatt következik be. A jelzett időszakig a férfiak arányszáma 31,4 százalékkal csökken, a nőké pedig csupán 29,6 százalékkal.

A prognózisok értelmében azonban Giurgiu, Iasi, Szilágy, Tulcea és Vaslui megyében a férfi lakosság lesz többségben, míg Bukarestben, Dolj és Gorj megyében a női lakosság arányszáma elérheti vagy akár meg is haladhatja az 53 százalékot is, míg a csökkenés a legkisebb – tíz százalék alatti – Kolozs, Szeben, Temes és Iasi megyében lesz.