Ki volt előbb Erdélyben? Számháborúba kezdtek a székelyföldi románok
Az RMDSZ „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” mottójú kezdeményezésére hasonló témájú akcióval válaszolt a Ioan Lăcătusu által vezetett Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely ezer évvel tromfol rá a szövetség programsorozatára.
Ismert, hogy a Kovászna megyei Művelődési Központ kiadott egy naptárt, amelyben 12 olyan Háromszéken született ember (11 magyar és 1 román személy) példáját mutatják fel, akiknek tevékenysége a románok és magyarok közeledését szolgálta.
Erre válaszul a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórum keretében működő Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ az Erdély és Románia egyesülésének centenáriumán kiadott egy falinaptárt, amelynek címe: „Kétezer év román megmaradás (dăinuire) és száz év visszaállított (reintregit) Románia. A Nagy Egyesülés Kovászna és Hargita megyei megteremtői”.
A kezdeményező Ioan Lăcătuşu a sajtónak kifejtette, hogy az általuk bemutatott tizenkét Kovászna és Hargita megyében született román személyiségnek nagy szerepe volt az egyesülés előkészítésében és megvalósításában. Szerinte azért volt szükség erre a kiadványra, mert sokan azt hiszik, hogy az országnak ezt a részét csak magyarok lakják, és előítéletek szerint ez a térség nem járult hozzá a száz évvel ezelőtti, gyulafehérvári eseményekhez. A falinaptárral ennek ellenkezőjét bizonyítjuk, mondta Lăcătuşu.
Az RMDSZ az „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” programsorozattal készül az egyesülés centenáriumának évére. A szövetség elnöke, Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy a programsorozattal azt szeretnék felmutatni, hogy az erdélyi magyarság Románia értékteremtő közössége, és ekként szeretne megmaradni.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere korábban kijelentette: „Magabiztosan és büszkén kell kiállni, nekünk erdélyi magyaroknak nincs szégyellnivalónk, hozzájárultunk Románia dicsőségéhez, méltósággal viseltük a megaláztatásokat is. A centenárium évében nem akarunk elbújni, részt akarunk venni a programokban és őszintén kibeszélni, hogy mit hozott az elmúlt száz év Erdélynek, Háromszéknek, Sepsiszentgyörgynek. Minél őszintébben beszélünk ezekről, annál jobban megalapozzuk a következő száz év együttélési modelljét”.