Zűrzavart okoztak a munkaügyi törvények változásai, a munkaadók és munkavállalók csak kapkodták a fejüket, összegzett évértékelő sajtótájékoztatón Liliana Balmuș. A Kovászna megyei Munkafelügyelőség főfelügyelő-helyettese szerint több törvénymódosítás is jónak mondható, viszont vannak olyan előírások, amelyek alkalmazása bonyolult és ez nagy fejtörést okoz a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt.

A munkaügyi szakember szerint jónak mondható az inasok és végzős egyetemisták szakmai gyakorlatára vonatkozó törvénymódosítás, hiszen ezek foglalkoztatásakor a munkaadó állami támogatást kap, ugyanakkor a végzősök gyakorlati tapasztalatot szereznek egy adott munkakörben. Háromszéken viszont a cégek nem nagyon élnek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen mindössze három inasnak és 13 egyetemi végzősnek biztosítják a szakmai gyakorlatozás lehetőségét.Liliana Balmuș szerint idén sikerült az uniós elvárásokhoz igazítani az alkalmazottak határon túli munkavégzésére vonatkozó törvényt, így szabályozták azt, hogy a külföldre küldött alkalmazott, az adott ország fizetését kell kapja. Nehézséget okoz viszont, hogy minden Európai Uniós országban más az adók és illetékek befizetésének rendszere, így a külföldön dolgoztató romániai vállalkozás számára nehézkes az adóbefizetés követése és az igazolások beszerzése.

A Kovászna megyei Munkafelügyelőség főfelügyelő-helyettese hasznosnak tartja azt az előírást, hogy az alkalmazottra ruházták át a társadalombiztosítási járulékokat, mivel véleménye szerint így elejét lehet venni, hogy a munkaadó elmulassza ezek befizetését az államkasszába.

Fejtörést okoz a jelenléti naplók vezetése

Liliana Balmuș elmondta, tapasztalatuk szerint sok munkaadóknak és munkavállalóknak nehézséget okoz a munkaórák nyilvántartása és a munkaszerződések felmutatása. Hozzátette, igyekeznek rugalmasan kezelni ezt a jogszabályt, így az állandó munkahelyen és kötött munkaidőben dolgozók esetében kérik számon a jelenléti naplók (condică de prezență) kitöltését. Tapasztalatok szerint sokan kötetlen munkaidőben, vagy pedig terepen dolgoznak, így esetükben megértik, ha nem írták alá a jelenléti naplót.

Problémát jelent az is, hogy a cégek székhelyén, munkapontjain vagy képviseletein meg kell legyen a munkaszerződések másolata is, amely adatvédelmi és biztonsági problémát jelent, hiszen így egyrészt nem lehet bizalmasan kezelni a személyes adatokat, másrészt minden dolgozó hozzáférhet munkatársai munkaszerződésének adataihoz. Emellett sok cég számára nehéz megszervezni, hogy az ország különböző állomáshelyein elérhetővé tegye a munkaszerződéseket és biztosítsa az adatvédelmi elvárásokat.

Borsos büntetések feketemunka miatt

Liliana Balmuș arra is rámutatott, hogy már nem minősül bűncselekménynek a feketemunka, viszont maradtak a 10 000 és 20 000 lej közti, borsos bírságok. Hozzátette, hogy a háromszéki munkaadók nagy része betartja a munkaügyi törvényeket. Idén a Kovászna megyei munkafelügyelők 713 ellenőrzést szerveztek, 332 büntetést osztottak köztük 78 pénzbírságot 413 ezer lej értékben. Ebből viszont csak 105 ezer lejt hajtottak be, a többit megfellebbezték a vállalkozók. A felügyelőséghez 200 panasz érkezett, többek között azért, hogy a munkaadók nem adták ki a szabadságot, a szabadnapokat vagy nem fizették ki a túlórákat.       

Liliana Balmuș elismerte, hogy az ellenőreik által kiállított pénzbírságokról szóló jegyzőkönyveket általában megfellebbezik az érintettek, és a bíróság többnyire figyelmeztetésre változtatja a pénzbüntetést. Bár a munkaügyi felügyelőknek jogában állna felfüggeszteni egy cég tevékenységét, ezt a döntést kevés ellenőr vállalja, mert a cég bevételkiesései miatt kártérítésért perelheti be az intézményt vagy az ellenőrt és az 1700 lejt kereső munkafelügyelő, nem vállal be egy ilyen döntést, mondta munkafelügyelőség főfelügyelő helyettese.