Az RMDSZ is megszavazta kedden a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt módosító tervezetet a szenátusban. Cseke Attila frakcióvezető szerint a törvénymódosítás az ügyészállam felszámolását célozza, és nem veszélyezteti a korrupcióellenes harcot.

A politikus a szavazás után közölte: a parlamentbe beérkező módosító indítványok számottevő részét a szakmai szervezetek kezdeményezték és tartották fenn, és a javaslatok többsége jól működő nyugat-európai modellt, tendenciát követ.

„Ezt a tendenciát bizonyítja az is, hogy sikerült megakadályoznunk, hogy a bírák és az ügyészek ne halmozhassák nyugdíjukat az állami szférából származó fizetéssel. A módosítások nem veszélyeztetik a korrupcióellenes harcot. Ezért az RMDSZ ma megszavazta a törvénymódosítást a végső döntéshozó szenátusban” – idézte a politikust az RMDSZ hírlevele.

Cseke Attila elmondta, az RMDSZ sem a képviselőházban, sem a szenátusban nem támogatta a tervezetnek azt az előírását, amely lehetővé tette volna, hogy egyszerre kapjanak fizetést és nyugdíjat azok a bírák és ügyészek, akiket nyugdíjazásukat követően tovább alkalmaznak. A képviselőházban nem, a végső döntést hozó szenátusban viszont sikerült elfogadtatnia az RMDSZ-nek a halmozás elleni érveit.

A szenátor kifejtette, a jogszabály értelmében még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába: a bírákat és ügyészeket a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezi ki. Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe. „Így a törvénymódosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt” – magyarázta.

Eltávolítják a titkoszolgálatokat

Az RMDSZ szenátora hozzátette, a módosítások értelmében a titkosszolgálatoktól is függetlenedik az igazságszolgáltatás. Az ügyészi eljárásokat és bírói döntéseket nem sugallhatják vagy befolyásolhatják más intézmények, ezért a törvény ezután szigorúan bünteti, ha titkosszolgálati személyek megkörnyékezik a bírákat, ügyészeket. Emellett a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal.

Cseke Attila kiemelte, a törvénymódosítás bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollum, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig.

„Nem korlátozza a korrupcióellenes harcot”

A politikus szerint a törvénymódosítás nem korlátozza a korrupcióellenes harcot. „Egyértelmű, mindenkire egyformán érvényes szabályozást fogadtunk el, amely a bírák és ügyészek karrierjének valós szétválasztását valósítja meg. Az ügyészek és a bírák egymástól függetlenek kell hogy legyenek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Ez jelen pillanatban nincs így, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására” – jelentette ki.

Emlékeztetett, az ügyészek egyetlen jogállamban sem a bírói hatalom részei, Romániában mégis a teljes igazságszolgáltatási procedúra az ellenkezőjét sugallja: mintha az államot képviselő ügyész, a másik fél képviselője az ügyvéd fölött állna, a bíróval egy szinten. „Az ügyészeknek ugyanannyi joguk kell legyen, mint az ügyvédeknek”  – hangsúlyozta.

Az elfogadott törvénymódosítás lehetőséget teremt a bírák és ügyészek felelősségre vonására súlyos gondatlanságból vagy rosszhiszeműségből eredő döntéseik miatt. Ha bizonyítottan egy bíró vagy ügyész mulasztásából szenved kárt egy romániai jogalany, az ügyben eljáró ügyészt vagy bírót felelősségre kell vonnia az államnak.

„Eddig az államnak nem volt kötelessége ezt megtenni, ezért nem alkalmazta. A károsult fél anyagi kárpótlásért az államhoz fordulhat, ezt követően az állam a pénzügyminisztériumon keresztül behajtja a jogalany kárát. Mindez bírósági eljáráson keresztül történik” – magyarázta a szenátor.

Fontos lesz a szakmai tapasztalat

Nyugat-európai modellt követ és a jobb szakmai felkészülést célozza, hogy a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, az egy éves elméleti képzés elvégzése után, félévente más-más jogi szakma területén kell gyakorlatot végezni.

 „Az eddigi szabályozás szerint akár 25 éves korban is elérhető volt a bírói pálya. A válókereset tárgyalása például egyszerű pernek tűnhet, azt gondolnánk, ilyen esetben nem szükséges feltétlenül jelentős szakmai tapasztalat. Mégis az érintettek számára komoly következményekkel jár, azért fontos, hogy kellő tapasztalattal és rálátással rendelkező bíró ítélkezzen. A nyugat-európai államok többségében nemcsak a bíróvá válás korhatára jóval magasabb, 30-40 éves kora előtt senki nem léphet a pályára, de sok esetben több éves ügyvédi vagy ügyészségi előtapasztalatot is kérnek. Ez nem véletlen, hiszen az igazságügy szereplői, az ügyvédek, az ügyészek és a bírák közül ez utóbbiak azok, akiknek rangja és felelőssége a legnagyobb, hiszen ők ítélkeznek” – összegezte az RMDSZ szenátora.