Mihály volt román király halálával Románia utolsó uralkodóját veszítette el, aki történelem egyik legzivatarosabb időszakában alakította az ország sorsát. Lánya, Margit hercegnő váltja a "trónon".

Jóllehet gyermekkorában, Hohenzollern Mihályt hat évesen koronázták királlyá, nagyapja, I. Ferdinánd halálát és azt követően, hogy apja, Károly herceg lemondott a trónról és elhagyta az országot, a fiatal Mihály hallgatott az ország javát szolgáló tanácsadóira, és a történészek szerint jó döntéseket hozott. Mivel 1927-ben még kiskorú volt, helyette régensek uralkodtak.

A parlament régensi rendszerrel szembeni elégedetlenkedése miatt II. Károly visszatért az országba, és felváltotta Mihályt a trónon. 1940-ben azonban Ion Antonescu marsall puccsot hajtott végre, az új kormány pedig az akkor már 18 éves Mihályt ültette ismét a trónra, a parlament beleegyezése nélkül. Bár rangok és titulusok egész sorát kapta meg, hatalma rendkívül korlátozott volt, hiszen az országot a fasiszta politikus, Ion Antonescu marsall irányította.

Kitüntetések – és vádak

A második világháború vége felé, amikor a szovjet csapatok már a román határ közelében jártak, Mihály király egyre szorosabb kapcsolatokat alakított ki a szövetséges hatalmakkal, 1944 augusztus 23-án pedig letartóztatta és kiszolgáltatta a román kommunistáknak Antonescut, akit szeptember elsején átadtak a szovjeteknek.

Mihály király rádiónyilatkozatban közölte az országgal, hogy Románia átállt a szövetségesek oldalára és hivatalosan is hadba lépett Németország ellen. Románia a szovjet megszállást azonban nem kerülhette el, annak ellenére, hogy hivatalos álláspont szerint az ország átállása hat hónappal rövidítette meg a háborút.

Mihály király gesztusát ezért sokan kapitulációnak fogták fel, jóllehet a kiugrásért mind Harry S. Truman amerikai elnök, mind pedig a Szovjetunió vezetője, Josif Visszarionovics Sztálin kitüntette.

Mihály királyt azzal is vádolják, hogy túlságosan engedékenynek bizonyult a Szovjetunióval szemben, és Moszkva nyomására miniszterelnökké nevezte ki a Román Kommunista Párt egyik hangadó vezetőjét, Dr. Petru Groza ügyvédet. A királypártiak szerint azonban az ország sorsáról már korábban, Jaltában döntöttek a három szövetséges hatalom vezetőinek találkozója alkalmából.

A királyság nélküli király

Az tény viszont, hogy a szovjet megszállás nyomán és a kommunista vezetés után Mihály király teljesen elveszítette hatalmát, és 1945-1946-os próbálkozásai a kommunisták ellehetetlenítésére – például nem írta alá a parlamenti határozatokat – semmilyen sikerrel nem jártak. Ezt az időszakot egyébként a „király sztrájkjának” nevezik.

1947 novemberében Londonba utazott egy dinasztikus esküvőre, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Anna Bourbon pármai hercegnővel. Hazatérését követően nem sokkal, 1947 december 30-án a román kommunisták kihirdették a királyság megszűnését és a népköztársaság létrejöttét. Néhány nap múlva lemondott,1948. január 3-án pedig a királyi családot kiutasították az országból. Még abban az évben megfosztották állampolgárságától is.

1992-ben, húsvétkor úgy határozott, visszatér az országba. Ion Iliescu államfő és a szociáldemokrata kormány megakadályozta visszatérését, és rendeletben tiltotta meg neki, hogy újra az ország földjére lépjen. 1997-ben, Demokrata Konvenció hatalomra jutását követően, az új kormány és Emil Constantinescu államfő visszaadta román állampolgárságát és engedélyezték beutazását az országba.

A kft-vé változtatott királyi ház

Sokan azonban úgy vélik, hogy Margit hercegnő képtelen lesz betölteni a királyi ház vezetőjének felelősségteljes tisztségét, és semmiképpen sem tudja majd olyan méltósággal és határozottsággal képviselni Románia érdekeit a határokon túl, mint Mihály király tette.

Politikai megfigyelők szinte általános véleménye szerint Mihály halálával Románia elveszítette utolsó szimbólumát, személyiségét. Mindez sajnos nem érvényes a királyi házra - vélik. Érthetetlennek tartják, milyen méltósága lehet annak a királyi háznak, amelyet a szociáldemokrata hatalommal személyes érdekekből megkötött egyezmény értelmében amolyan gazdasági társasággá, kft-vé egészen konkrétan „közhasznú természetű magánjogi személyiséggé” változott. Az alku semmiképpen nem Románia, hanem kizárólag a királyi ház érdekeit szolgálja, biztosítva ezzel társadalmi – és anyagi biztonságát. Mihály király utódai a királyi házat egyszerűen átadták az államnak.

Miután ugyanis a szociáldemokrata párt elnöke, Ion Iliescu az 1990s évek elején megakadályozta Mihály király és családja romániai látogatását, most – az ugyancsak szociáldemokrata vezetés – amolyan alkuformát kötött a király házzal, amelynek megfelelően utóbbi számos előnyben részesül az állam részéről. Erről törvénytervezet rendelkezik, amelynek értelmében a királyi család újabb 49 éven át használhatja a bukaresti Elisabeta palotát és húsz személyt tarthat meg alkalmazásában. A királyi ház napi költségeit közpénzből fedezik, az összeget kormányhatározattal biztosítják a költségvetés elfogadása alkalmával. Cserében a királyi háznak, pontosabban a jövendő királynőnek évente írásos jelentésben kell beszámolnia tevékenységéről.

Tekintélyes vagyon

Mihály király egyébként  tekintélyes vagyont is maga után hagyott. Utóbbit annakidején a kommunista hatalom jelentősen megcsonkított.

Az anyagi örökség felmérése nehéz feladat, mivel a királyi kastélyok egy része átment az állam tulajdonába. A Capital című lap gondozásában megjelent, Románia 300 leggazdagabb emberét listázó felmérés szerint a királyi család a 85. helyet foglalja el, vagyonát 65-67 millió euróra teszik, ami csekély növekedést jelent a 2016. évi 63-65 millió euróhoz képest.

A kommunista állam vagyonelkobzását megelőzően a királyi család több ezer hektár szántófölddel és erdővel, számos kastéllyal és egyéb ingatlannal rendelkezett. A forradalom után a vagyon egy részét a királyi ház visszakapta.

Jelen pillanatban négy kastély van a birtokában, több mint 450 szobával, három bukaresti inatlannal és egy telekkel, Poiana Tapului-on egy házzal és több telekkel, Azuga és Predeal környékén néhány menedékházzal, több tíz kilométernyi erdei úttal és 20 ezer hektár erdővel rendelkezik.

Az örökösödési sorrend

Mihály király halálát követően lányára, Margit hercegnőre száll a korona. Erről a királyi ház határozott, a kétezres évek közepén, amikor eltörölték a vérségi öröklési rend egyik korlátozó formáját, a száli törvényt (Lex Salica), amely az öröklődésből egyértelműen kizárta a nőági leszármazottakat.

Még Mihály király halála előtt a királyi ház nyilvánosságra hozta az örökösödési sorrendet, amelyből kizárták a király unokáját, Miklós herceget. Az örökösödési sorrendben tehát az első helyet Margit hercegnő foglalja el, őt követi Ilona hercegnő, Ilona hercegnő lánya, Romániai Karina Erzsébet, Romániai Zsófia hercegnő és romániai Mária hercegnő.