Nincs összhangban a romániai oktatási rendszer a munkaerőpiaci követelményekkel. Legalábbis ezt igazolják a statisztikai intézet adatai.

Felmérést készített az Országos Statisztikai Intézet a romániai oktatás gyakorlati hasznáról. A mintacsoport összesen 4876, 15 és 34 év közötti fiatalokból állt.

A felmérésből kiderül, hogy a fiatalok mintegy húsz százaléka nem vagy csak alig vette hasznát iskolai tanulmányainak mindennapi életben, a munkahelyén. Diplomájuk a legkevésbé sem segítette őket az álláskeresésben, egyharmaduk, 34 százalékuk állítása szerint rokonaik, ismerőseik segítségével helyezkedhettek el, gyakran olyan szakmákban, amelyeknek nem volt közük az általuk végzett iskolához.

Aggasztó körülmény az is, hogy a középfokú oktatás végzettjeinek több mint egyharmada, csaknem 36 százaléka munkanélküli. A munkaerő-toborzásban jártas szakemberek szerint mindez korántsem a véletlen műve. Ezek a statisztikák is azt bizonyítják, hogy mennyire nincs összhangban az amúgy is elöregedett romániai oktatási rendszer a piaci követelményekkel.

Új munkakör – vagy külföld

Még rosszabb az arány a felsőoktatásban végzett fiataloknál, akik alig találnak a szakképesítésüknek megfelelő munkát. Akadnak, akik belevágnak egy teljesen új munkakörbe, mások – és egyre többen – pedig külföldön keresnek boldogulást. Oktatási szakértők felróják a romániai egyetemeknek, hogy sok olyan fölösleges tantárgyat tanítanak, amelyekre nincs szüksége a hazai munkaerőpiacnak. Kivételt képeznek az orvosi, a jogi, a számítástechnikai képzést nyújtó felsőoktatási intézmények.

Arra lenne tehát szükség, hogy a jövőben az egyetemi tanrendeket a jelenlegi illetve – komoly felméréseket követően, figyelembe véve az érvényes trendeket – a jövőbeni piaci szükségletek szerint állítsák össze, csakis így lehet a munkaerő-keresletnek megfelelő szakembereket képezni – vonták le a következtetést a szakemberek. Az egyetemeknek tehát a jövőben az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük az elméleti képzése mellett a gyakorlati felkészítésre.

Lógás a gyakorlati oktatásról

Le kell tenni a jelenlegi rossz szokásról, miszerint az egyetemi végzősök nem tanulni, hanem csak azért járnak a profiljukba vágó cégekhez, hogy bizonylatot kapjanak „gyakorlati jártasságukról”, azaz egyáltalán nem részesülnek gyakorlati oktatásban, diáknyelven „ellógják” ezt az időt. A cégtulajdonosoknak valójában komoly munkára kellene fogniuk ezeket a fiatalokat – véli a munkaerő-toborzók egyike, Gabriel Chicioreanu. Mindezt pedig rendszeresített ellenőrzésekkel lehetne szavatolni.

Ha mindennek érdekében záros határidővel nem hoznak konkrét intézkedéseket, akkor veszedelmesen megnövekedhet az állást kereső fiatalok száma. A legfrisebb statisztikák szerint a tavalyi év második felében az alkalmazásban lévő 1871 megkérdezett fiatal közül 922 az alkalmazóval közvetlen kapcsolatba lépve (önéletrajz benyújtása, interjúk stb.) került állásba. Ez 49,3 százalékot jelent. További 28,8 százalék – vagyis 540 személy – rokonok, ismerősök, barátok közvetítésével helyezkedett el.  A statisztikák szerint egyébként ez a két legnépszerűbb útja a munkahelyi elhelyezkedésnek.

A felmérésből az is kiderül, hogy a munkaerőpiacon aktív fiataloknak csupán nem egészen fele, 44,1 százaléka véli úgy, hogy tanulmányainak nagyrészt hasznát veheti jelenlegi munkahelyén, 20,6 százalék viszont azt állítja, hogy végzettségének csak nagyon kis hasznát veheti állásában, vagy egyáltalán nem használhatja fel a tanultakat.