UNESCO-jelölések: a román állam ne diszkriminálja a magyarok örökségét
Az UNESCO jelölések kapcsán Romániának fel kell hagynia az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségének diszkriminációjával – nyilatkozta Novák Csaba Zoltán szenátor, a parlament UNESCO bizottságának alelnöke annak kapcsán, hogy a felsőház plénuma kedden megemlékezett az UNESCO 1945. november 16-i létrehozásáról.
„Romániának fel kell hagynia az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségének diszkriminációjával. A magyarság több százados erdélyi múltja okán gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik, értékeink közül számos méltán megérdemelné, hogy felkerüljön az UNESCO örökségi listáira” – hangsúlyozta a szenátor.
Elmondta, az elmúlt időszakban Románia nem ismeri el kellőképpen kulturális örökségünket, ezt igazolja az is, hogy tavaly a kulturális minisztérium államtitkára megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Emlékeztetett: ezért Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke akkor a szakértői kormány kulturális miniszterének azonnali lemondását kérte.
„A parlamenti UNESCO bizottság, amelynek tagja vagyok, országos stratégia kidolgozását kezdeményezi a szellemi és épített kulturális örökség népszerűsítése céljából. A munkálatokba a tervek szerint bevonnak minden, az UNESCO-ügyben érintett hazai intézményt és civil szervezetet. A parlamenti testület tagjaként szorgalmazni fogom, hogy az erdélyi magyar szakemberek képviselőinek is biztosítsanak helyet a munkacsoportban. Továbbá kérni fogom, hogy a román állam ne tekintsen többé mostohagyerekként az erdélyi magyarság kulturális örökségére, legyen szó kastélyainkról, templomainkról, a székelykapukról vagy szellemi örökségünkről” – fogalmazott Novák Csaba Zoltán kedden, amikor a felsőház plénuma kedden megemlékezett az UNESCO 1945. november 16-i létrehozásáról.
Beszédében kiemelte: az UNESCO a második világháborút követő megalapítása óta fő céljának tekinti a kultúra, környezetvédelem, oktatás és tudomány révén erősíteni a nemzetek együttműködését és a világbékét.
„1945-ben, közvetlenül létrejötte után, az UNESCO rövid távú prioritása a háború által tönkretett iskolák, könyvtárak, múzeumok újjáépítésének segítése volt. Lehetséges, hogy 70 év elteltével hasonló célok kellene vezéreljenek, nem szószerinti újraépítkezésre van szükség, hanem mentalitásváltásra, új értékrend kiépítésére az oktatás és kutatás területén. Az oktatás, a tudományok, illetve a kultúra képezik a fenntartható fejlődés és a kiegyensúlyozott társadalmak alapját” – fogalmazott a szenátor.
Az RMDSZ felsőházi politikusa felhívta a figyelmet továbbá az UNESCO jelentőségére a világ- és helyi szintű örökségvédelem szempontjából. „Tekintettel arra, hogy a terrorista szervezetek világörökségi védettségű értékeket pusztítanak el az általuk uralt területeken, feltétlenül szükséges lenne az UNESCO kulturális pluralizmus népszerűsítésében és kulturális örökség védelmében játszott szerepének megerősítésére” – hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán.