Egy lépéssel közelebb került az aranybányászatáról híres Verespatak ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvegye a települést a védett kulturális örökségek listájára. 

A Pressalert.ro portál pénteki közlése szerint Corina Suteu, a szerdán távozott Cioloș-kormány kulturális minisztere az utolsó munkanapján benyújtotta az UNESCO-hoz a verespataki bányászat kultúrtájának a világörökség részévé nyilvánítását kérő dossziét. A miniszter közölte: a lépést Dacian Cioloș miniszterelnökkel egyeztette, és reményét fejezte ki, hogy a helyébe lépő Ionut Vulpescu, a Grindeanu-kormány kulturális tárcavezetője is fenntartja a Románia nevében benyújtott előterjesztést. 

A lépést megelőzően több mint tízezren írták alá azt a petíciót, amelyben az UNESCO-dosszié benyújtására kérték a minisztert. A Verespataki kultúrtáj megőrzéséért harcoló civil szervezetek ugyanis attól tartottak, hogy a Grindeanu-kormány lemond a védetté nyilvánítás kéréséről, és ehelyett a Roșia Montana Gold Corporation bányatervét fogja támogatni a településen. 

Verespatak védetté nyilvánításának a folyamata 2011-ben indult, amikor az országos műemlékbizottság a kulturális tárcának javaslatot tett a település felterjesztésére a világörökségi listára. 2016 februárjában a kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. 

Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat. A településen a kanadai többségi tőkével alapított Roșia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A környező hegyek ledózerolását és a kőzet felőrlését feltételező projekt a környezetvédők heves tiltakozásába ütközött. A bányaberuházás ellen 2013-ban Románia-szerte maratoni tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet.