Az előző évek gyakorlatától eltérően Csíkszeredában idén délelőtt tartották az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc megemlékezéseit. Újdonság továbbá, hogy idén a Csíki Moziban filmvetítéssel is emlékeztek a 61 évvel ezelőtti forradalomra.

A Kalász negyedi temető előtti téren felállított 1956-os kopjafánál vette kezdetét a programsorozat, amelyen ünnepi beszédek, szavalatok és egyházi áldás hangzott el.

Kelemen Csongor az ’56-os Bajtársi Társaság és az ’56-os Szabadságharcos Lovagrend nevében köszöntötte a több százas tömeget a temető előtti téren. Elmondta, hogy egyik szeme sír, mert amikor 19 évvel ezelőtt felavatták a kopjafát, tizenhét ’56-os fogoly volt jelen az ünnepségen, és ma már csak heten maradtak.

„A másik szemem viszont nevet, mert a tisztességtevők mellett olyan közösség áll itt, amely saját magát ünnepli, magáról beszél. Lelki szabadságért kiált ez a nemzedék, a szabadságot pedig csak így lehet megismerni” – mondta ünnepi beszédében az egykori ’56-os elítélt.

Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője az elnyomó hatalom elleni forradalom erdélyi vonatkozásiról beszélt. 1956 közel van hozzánk, hiszen nem is történt olyan rég, az október 23-án elkezdődött budapesti eseményekkel számos erdélyi magyar és román szolidarizált, akiket később letartóztattak és elítéltek. Hozzátette, hogy a kommunizmus maradványai még ma is élnek, és a NATO-, valamint az Európai Unió-tagság a mai napig nem hozta meg a kívánt változást, például még mindig nem szolgáltatták vissza teljes egészében a kommunista állam által elkobzott javakat.

„Mindezeket nézve, 1956 rögtön még közelebb kerül a ma emberéhez is, nemde? Arról nem beszélve, hogy most hogy a 100 éves Romániát készülnek ünnepelni, ezek a folyamatok, a magyarellenességgel egyetemben egyre jobban felerősödnek. Azt látom, Románia egyre távolabb kerül attól az országtól, amely 1918-ban teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek, és egyre közelebb kerül ahhoz az országhoz, amely 1956 után annyi embert elítélt” – fogalmazott a parlamenti képviselő.

A politikus felszólalása után a történelmi magyar egyházak képviselői is szót kaptak. Sebestyén Ottó csíkzsögödi plébános az ifjúság, diákság forradalomban betöltött szerepét hangsúlyozta, ezzel párhuzamosan pedig kitért arra, hogy a ma társadalma mi minden ártalmas dolognak lett a rabszolgája, amely alól a szebb jövőt, az otthont teremteni akaró ifjúság szabadíthat fel bennünket.

A katolikus, a református és az unitárius lelkész ezek után áldást mondott, majd pedig a jelenlévők koszorúkat helyeztek el a kopjafánál.

Az ünneplő tömeg a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar kíséretében átvonult a 1956-os térre, ahol a Gloria Victis-emlékműnél is koszorúztak. Előtte elhangzott Márai Sándor Mennyből az angyal című verse.

Farkas Balázs, Csíkszereda Magyarországi Főkonzulátusának ügyvivő konzulja Nagy Imre első beszédét idézte fel, amikor a 700 ezres budapesti tömeg egy emberként kiáltotta, hogy „nem vagyunk elvtársak”. Ekkor a miniszterelnök megértette, hogy a népnek valami másra, teljesen új rendszerre van szüksége, ezért a forradalom mellé állt. Hozzátette, hogy a forradalmakban nem a vezetők voltak nagyok, hanem maga a nép.

A konzul beszéde után az angyalt jelképező szobrot is megkoszorúzták a jelenlévők.

Az ünnep 18 órakor a Csíki Moziban folytatódik, ahol Darvas-Kozma József esperes tart alkalomhoz illő, rövid előadást, majd a Stefano Bottoni és Zágoni Balázs forgatókönyve alapján készült Képzelt forradalom, avagy Osztrák-Magyar Románia című 2005-ös magyar dokumentumfilmet vetítik. Az ünnepség zárásaként Mocsári Károly magyar zongoraművész koncertjét hallhatják a jelenlévők.