„Először részesülnek Romániában diákalapú, úgynevezett fejkvótás állami támogatásban októbertől azon történelmi magyar egyházaink lelkészképzői, amelyek nem állami rendszerben szervezik az oktatást, ugyanis az RMDSZ által kidolgozott erre vonatkozó törvény megjelent a Hivatalos Közlönyben” – mutatott rá Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, a szövetség oktatásügyi szakembere.

„Erős protestáns, református, evangélikus, unitárius gyülekezetek nélkül az erdélyi magyarság megmaradásának esélye jelentősen kisebb volna” – véli Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője.A szenátor szerint az új törvény azért jelent előrelépést, „mert kifejezetten a kisebbségi egyházak lelkészképzésének állami támogatását oldja meg. A többségi egyház esetében a papképzés az állami oktatási rendszerben zajlik, így eddig is részesült fejkvóta alapú állami támogatásban. Történelmi egyházaink, főként a protestáns lelkészképzés, nem állami rendszerben szervezik ezt az oktatást, önálló rendszerben képzik a lelkészeket, így mostanáig számukra nem biztosított állami finanszírozást a tanügyi törvény. Az RMDSZ törvény-módosításának köszönhetően a következő egyetemi tanévtől a Protestáns Teológiai Intézet is részesül ebben a finanszírozásban.”

„A törvény a következő egyetemi év kezdetétől érvényes, ez a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy október 1-jétől már alkalmazni kell. A következő lépéseket a tanügyminisztériumnak kell megtennie annak érdekében, hogy végezze el a szükséges felméréseket, és különítsen el pénzkeretet ezen lelkészképzők finanszírozására, amelyet egy miniszteri rendeletben szabályozhat” – magyarázta Szabó Ödön.

Kiemelte, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent az RMDSZ egy másik fontos módosító-javaslata is, amely előírja ezentúl, hogy amennyiben egy településen különböző okokból adódóan nincs elfogadott iskolahálózat, a tanügyminisztérium rendelettel előírhatja ezt.

„Azért volt fontos bevinni egy ilyen jellegű módosítást a tanügyi törvénybe, mert sok esetben, mint például Marosvásárhelyen, rosszindulatból vagy gondatlanságból nem hagyták jóvá az iskolahálózatot, így az különböző nehézségekhez vezetett, hiszen a szakminisztériumnak nem volt semmilyen jogi eszköze, amellyel megoldja a helyzetet. Javaslatunkban azt kértük, hogy amennyiben helyi szinten nem hagyják jóvá az iskolahálózatot, a szakminisztérium rendelettel tudja ezt szabályozni. Így elkerülhetőek az olyan eseteket, mint amelyek Marosvásárhelyen alakultak ki” – összegzett.