Tusványos: a bal sarokban Toró T. Tibor, a jobb sarokban Porcsalmi Bálint

Bár előkerültek régi sérelmek is, alapvetően elegáns, jó hangulatú vitát folytatott pénteken Tusványoson az EMNP, illetve az RMDSZ ügyvezető elnöke. Toró T. Tibor és Porcsalmi Bálint abban megegyeztek, hogy bizonyos ügyekben egy fajta „akcióegység” létrejöhet a két politikai szervezet között.

Kettő az ügyvezető! – ezzel a címmel zajlott péntek délután Porcsalmi Bálint, az RMDSZ, valamint Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnökei között zajló panelbeszélgetés, amelyben újságírói kérdésekre válaszolva keresték a közös nevezőt a két politikai szervezet között. A vitafórum moderátora Kozán István, a Csíki Hírlap főszerkesztője volt, kérdezőtársai pedig Cseke Péter Tamás, a Maszol főszerkesztője, valamint Makkay József az Erdélyi Napló főszerkesztője.

Az együttműködés csak közös munkával lehetséges

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hosszú ideig miért nem képviseltette magát ennyire hangsúlyosan a Tusványoson, Toró T. Tibor azt válaszolta, hogy minden évben meghívták az RMDSZ-t, a szövetségi elnököt is beleértve, és minden alkalommal az ő döntésükön múlt, hogy jelen voltak-e vagy sem. Porcsalmi Bálint az utóbbi években az RMDSZ és Fidesz között rendeződött viszonyt emelte ki a legkézenfekvőbb magyarázatként, hozzátette, hogy a táborban mindig olyan témákat feszegetnek, amelyekkel kapcsolatban az RMDSZ számára is fontos, hogy kifejtse a véleményét.

Arra a felvetésre, hogy lehetséges-e a jövőben valamiféle együttműködés az RMDSZ és az EMNP között – az RMDSZ-MPP mintájára –, Toró T. Tibor kijelentette, a mai politikai viszonyok között nem lehet együttműködés nélkül tovább dolgozni. Porcsalmi Bálint egyetértett az EMNP ügyvezető elnökével: teljesen más politikai realitás van ma – jelentette ki –, nem lehet és nem is érdemes azon rugózni, hogy visszaállítsák a 90-es évek realitását. Pontszerű munkában kell megállapodni, a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya az egyik ilyen terület, és várják, hogy az EMNP is kivegye a részét belőle. Toró T. Tibor ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a FUEN sikerét közös sikernek is érzékeli, mert a Minority SafePack által képviselt ideológia a Tusványosi folyamatban már évekkel ezelőtt megszületett.

Az egykor elindult, de gyorsan megszűnt Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kezdeményezéshez hasonló a Tusványoson kívül nem igazán van ma Erdélyben – ezt kérte számon Makkay József. Porcsalmi szerint az egyeztetésekre mindig van lehetőség, de munkára is szükség van – a beszélgetéseken túl kell lépni, és cselekedni kell. „A folyamatos beszélgetésre természetesen van igény, csak még nagyobb igény lenne arra, hogy folyamatos munka legyen” – fogalmazott az RMDSZ politikusa.

Toró T. Tibor hozzáfűzte, hogy az egyeztetéseknek intézményes keretet kell adni, és nem érdemes a legfontosabb közös ügyekben, mint amilyen a székelyföldi autonómia kérdése, megosztottnak lenni. Porcsalmi erre azzal válaszolt, hogy az MPP-vel kötött együttműködéshez hasonlót csak akkor lehet elérni, ha mindkét fél partnerként tekint a másikra. Éppen ezért nem tartja helyesnek, ha a pártok a kommunikációjukban mindenféle jelzőt aggatnak egymásra. „Vannak személyes sérelmek, amelyeket félre kell tenni” – fogalmazott.

Toró T. Tibor nagyjából egyetértett ezzel, de igyekezett hozzátenni, hogy a feladatokat érdemes elválasztani, az RMDSZ például kevésbé hitelesen készíthet árnyékjelentéseket, mint az ellenzékben lévő pártok vagy a civil szervezetek.

A transzszilvanizmus felértékelődik a centenárium évében

Az egyik kérdés a magyar Erdély-centrikusság, valamint az erdélyi románság ebben betöltött szerepére vonatkozott. Toró T. Tibor szerint a transzszilvanizmus nincs megfelelően artikulálva, amihez az is negatív adalék, hogy jelenleg nincs egyetlen autentikus erdélyi román párt sem. Itt felmerült a regionalizáció kérdése, amelyet Toró szerint föderatív államok létrehozásával lehetne csúcsra járatni.

„Mi mindannyian azt gondoljuk, hogy a mi jövőnk Erdélyben van. Mi a programunkban reális dolgokat ígértünk, amelyekről úgy véljük, hogy Erdélyt szolgálják. Ezek megvalósítható intézkedések” – válaszolta Porcsalmi Bálint hozzátéve, hogy az erdélyi föderális államot is csak úgy lehet magyarázni a román többségnek, ha „a kályhától indulunk el, mert nem lehet átugorni a bemelegítő szakaszt”. Toró T. Tibor nehezményezte, hogy az erdélyi román képviselők vitték a legutóbb is a prímet a magyarok elleni gyűlöletkeltésben.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: „a Centenárium évében nekünk azon kell lennünk, hogy a magyarok ne érezzék rosszul magukat 2018-ban szülőföldjükön. Fontos, hogyan kommunikálunk a románok fele. Például, ha autonómiát akarunk, akkor nem az autonómia jogi kereteinek a bemutatásával kell kezdenünk, hanem kicsit előbbről. Először is el kell mondanunk, hogy mi magyarok vagyunk, és ez mit jelent” – tette hozzá Porcsalmi Bálint,

Kifejtette: ha a magyarokat nem érti a többség, akkor a problémáival és kéréseivel sem tud azonosulni. „El kell magyaráznunk, hogy kik vagyunk azért, hogy megértsék, mit akarunk. Így el tudjuk érni, hogy kinyissák a kaput, amit ennyi éven át nem sikerült – és ezután sem fog sikerülni – betörni” – jelentette ki.

Másként látják a választási mozgósítást

Kozán István arra a kérdésre várt választ, mit lehet tenni azért, hogy a választási kampányban ne csak a részvételi arányokat figyeljék a pártok, hanem meg is szólítsák a szavazóikat.

Az EMNP ügyvezető elnöke szerint nem lehet csak a félelemkeltés és az egységes szavazás jelszavaival kampányolni. Hozzátette, nagy potenciál van az erdélyi városokban, mert azoknak lakói az a közeg, amely nyitott a pluralizmus felé. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint viszont más arról beszélni, hogy a politikum hogyan szólítja meg az erdélyi magyarokat, és megint más kérdés a választási mobilizáció, amelyre nem csak a kampányidőszakban kell összpontosítani.

„A mozgósítási technikák minden párt számára adottak. A kérdés, hogy meg tudjuk-e találni azt a tartalmat, olyanok-e a céljaink, amelyek mozgósítják a választóinkat” – fejtette ki. Meggyőződése, hogy a kihívás nem a választások előtti gyors mobilizációban van, mivel az emberek politikailag aktívak, és foglalkoztatja a saját jövőjük, ezért nem utolsó pillanatban döntenek. A 2020-as kampánynak a nyitja 2018–2019-ben van.

Felmerült az a kérdés is, mivel magyarázható, hogy az EMNP a Fidesz szövetségeseként gyenge választási eredményeket ér el Romániában. Toró T. Tibor ezt a magyarázatot adta: „a tőke és a brand ott maradt a tulipánnál, ezért nem olyan népszerű az EMNP, annak ellenére, hogy a Fidesz partnere. Erdélyben azonban nem is a Fidesz, hanem maga Orbán Viktor a rendkívül népszerű. Ám nem Orbán Viktornak kell  megoldani ezt a problémát, hanem nekünk.”

Arra a kérdésre, hogy Bukarestre vagy Budapestre számíthatunk gazdaságilag, Porcsalmi kifejtette: „mindenkinek úgy kell politizálni, hogy a lehető legtöbb tőke, erőforrás és lehetőség kerüljön az erdélyi magyarokhoz – legyen az Bukarestből, Budapestről vagy Brüsszelből.”

Kapcsolódók

Kimaradt?