Június 18-tól vasárnapoként ismét közlekedik majd az arad-hegyaljai helyi érdekű villamosvasút – jelentették be az aradi megyeházán tartott sajtótájékoztatón. Létrehozták a sageataverde.ro internetes honlapot is, amelyen online foglalhatók jegyek az aradiak által egykoron csak „zöld nyílnak” nevezett vicinálisra.

A gyoroki depóban és villamosmúzeumban őrzött, eddig csak különleges alkalmakkor sínre bocsátott nosztalgiavonatot a nyári szezon végéig fogják üzemeltetni heti egy alkalommal, de ha lesz rá igény, bővítik a járatok számát szombati forgalomba helyezéssel is. A felújtott Ganz-szerelvény beüzemelésétől a turizmus fellendülését remélik, s egyben az arad-hegyaljai szőlő- és borvidéket is népszerűsítik.

Az ötletgazda Gyorok polgármestere, Corneliu Popi Morodan, aki szeretné helyi érdekű turisztikai központi rangra emelni a községet, kihasználva a bányatavakban rejlő idegenforgalmi vonzerőt, a természeti adottságokat és az ipartörténeti emlékeket. Partnernek sikerült megnyernie a megyei tanács, a megyei múzeum, a megyei kulturális központ és az aradi közszállítási vállalat vezetőségét. Utóbbi intézménynél egyébként már csak két villamosvezető van, akik tudják vezetni a muzeális értékű vonatokat.

A turistajárat vasárnaponként 10 órakor indul majd a mikelakai Kaufland előtti megállóból, és (a megállókkal együtt) mintegy másfél óra alatt teszi meg Gyorokig a 25 kilométeres utat. A végállomáson szórakoztató műsorral várják majd az utasokat, akik a 20 lejes menettérti jegy ellenében a bormúzeumot és a villamosmúzeumot is meglátogathatják, továbbá igény szerint borkóstolót is szerveznek számukra. A gyoroki depóban egyébként aradi közlekedéstörténeti múzeumot szeretnének idővel létrehozni, amelynek igazi látványossága egy rekonstruált, hajdanán Aradon gyártott MARTA-gépkocsi lenne – közölte Doru Sinaci, a megyei kulturális központ igazgatója.

Az utasok tolták fel az emelkedőn

Arad és Hegyalja között 1906-ban indult meg a vasúti közlekedés. Puskel Péter helytörténész szerint ennek „megvolt a maga bája”, hiszen a benzinmotorok nem mindig birkóztak meg az emelkedőkkel, s olyankor az utasok tolták meg a szerelvényt. Azonban a gépkocsi- és vagongyártásban úttörő Arad az elővárosi tömegközlekedés modernizálásában is élen járt. 1913-ban Magyarországon elsőként, Európában ötödikként Arad és szőlő- és bortermelő vidéke, Hegyalja között villamosítottak vasutat Zerkovits Rudolf irányításával. Itt használtak először előre gyártott vasbeton villanyoszlopokat is, és akkoriban világszínvonalúnak számított a vasúti szerelvény fékrendszere is – tudtuk meg Lehoczky Ferenc nyugdíjas vasúti mérnöktől.

A vicinális mintegy 25 települést szolgált ki. Gyoroknál ágazott el a vasút Pankota, illetve a máriaradnai kegytemplom felé. Maximum 45 km-es óránkénti sebességgel haladt, és a mintegy 60 km-es távon naponta négy – szüret idején hat – szerelvény is járt. A Ganz-művek készítette mozdonyok három-négy, a Weitzer-féle aradi vagongyárban készült kocsit vontattak.

„Teli vagonokkal jártak, különösképpen hétvégén, amikor a piacolókon kívül nagyon sokan kirándultak is Arad-Hegyaljára, hiszen akkoriban, múlt a század elején ez volt a hétvégi program tavasztól késő őszig” – mesélte Puskel Péter.

Az első világháború utolsó évében zöldre festett, s emiatt az aradiak által ezért némi iróniával „zöld nyílnak” nevezett vasút Trianon után a Román Államvasutakhoz, majd 1984-ben az aradi közszállítási vállalathoz került. Karbantartására keveset fordítottak, a villamosközlekedés kiterjesztésével, a gépkocsik elterjedésével pedig fokozatosan leépült, mígnem 1991 októberében végleg felszámolták, az indóházat lebontották.

Az egykori „zöld nyíl” emlékét inkább csak az idősebb nemzedék őrzi. Néhány, kábeleitől megfosztott villanyoszlop, vagy a nyomvonalból megmaradt, a városi tömegközlekedésbe integrált, Arad és Gyorok között zötykölődő villamosjárat kelthet még nosztalgiát az emberekben a vicinális iránt.