Jelentés: a romániai sajtó nem tölti be a korrekt tájékoztatás alapvető szerepét

A romániai sajtó nem tölti be alapvető szerepét, gyakran válik bizonyos kereskedelmi és politikai érdekek szócsövévé, áthágva a pontos, kiegyensúlyozott és teljes körű tájékoztatás elvét - derül ki A médiapluralizmusra leselkedő kockázatok az Európai Unióban és ezen kívül (MPM) című jelentésből, amelyet a Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központ készített az Európai Unió támogatásával. 

Eszerint a romániai médiapiacot a televíziók uralják, ugyanakkor az utóbbi időben nőtt az internethasználat, a nyomtatott sajtó olvasottsága azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, részesedése a médiapiac mindössze 13 százalékára tehető. A gazdasági válság miatt drasztikusan visszaesett a reklámbevételektől nagymértékben függő újságok példányszáma, az előfizetésekből pedig igen korlátozott bevételre tesznek szert. Egy olyan országban, ahol az embereknek nem szokásuk az olvasás, és nincs jártasságuk abban, hogy fizetni kell a hírekért, nehéz helyzetbe kerültek a nagy hagyománnyal bíró kiadványok is. 

Mi alapján vizsgálódtak?

A jelentésben a médiapluralizmus és a sajtószabadság kockázati indexét négy fő tematika mentén vizsgálták: az alapvédettség, a piaci pluralizmus, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás. Minden tematikát mutatók írnak le, és a mutatókat egy 0-tól 100 százaéákig terjedő skálán helyezik el. Alacsony kockázatot jelent a 0 százalék és 33 százalék közötti érték, közepest a 33 százalék és 66 százalék közötti, és magas kockázatot jelent a 66 százalék és 100 százalék közötti érték. 

Ami az alapvédettséget illeti a romániai törvényi előírások "viszonylag biztos" keretet adnak, a kockázati index 34 százalék. Ebben a kategóriában a kockázatot növelő tényező, hogy a vonatkozó előírásokat nem alkalmazzák következetesen. A jelentés szerint ezen problémák nagy részét a gazdasági-társadalmi körülmények és a román állami intézmények (igazságügyi intézményhálózat, közigazgatás) strukturális problémái gerjesztik. 

A piaci pluralizmusra vonatkozó mutatók a médiatulajdon átláthatóságát minősítik, amelynek Romániában közepes (50 százalék) a kockázati indexe. Ezen belül a jelentés szerint magas kockázati indexet (72 százalék) generál az a körülmény, hogy nem létezik megfelelő jogszabálykeret a médiatulajdon koncentrálásának korlátozására. Még ennél is magasabb kockázati indexet (79 százalék) okoz, hogy a tulajdonosi csoportok kereskedelmi szempontok szerint befolyásolják a tartalmat. 

Politikai függetlenség

Közepes kockázat indexet (65 százalék) kapott a politikai függetlenség, amelynek mutatói azt vizsgálják, hogy léteznek-e, és ha igen, mennyire hatékonyak a médiumok politikai ellenőrzését gátló mechanizmusok. Ezek a mutatók ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy szavatolt-e a médiumok kiadói függetlensége. A romániai médiapluralizmusra a legnagyobb veszélyt a politikai függetlenség hiánya jelenti. Ennek okai a jogszabályi keretre, a médiapiac rendellenességeire és az állami intézmények részrehajlására vezethetők vissza. A kategória mutatói közül háromnak a kockázati indexe 80 százalék fölött van: a médiumok politikai ellenőrzése (88 százalék), a kiadói függetlenség (81 százalék) és a közmédiumok irányítása és finanszírozása (92 százalék). Az összes közül ebben a kategóriában van a legtöbb magas kockázati értékű mutató. 

Társadalmi befogadási index

A társadalmi befogadás kockázati indexét 54 százalékra becsülték. A társadalmi befogadás mutatói arra vonatkoznak, hogy milyen mértékben férnek hozzá a médiatermékekhez a különböző társadalmi csoportok. A kisebbségekre, illetve a nőkre vonatkozó index közepes (38 százalék). A nemek közötti egyenlőtlenség jól érezhető a hírek tartalmában, valamint a közmédiumokban elfoglalt vezető tisztségek számát illetően is, ahol a nők erősen alulreprezentáltak (a hírszerkesztés az egyetlen olyan terület, ahol a nők száma meghaladja a férfiakét). Magasabb kockázati indexet regisztráltak a fogyatékkal élőknek a médiatermékekhez való hozzáférését illetően (63 százalék), mely területen a jogszabályi keretnek jelentős hiányosságai vannak, illetve a jelbeszéddel vagy a feliratozással való párhuzamos kommunikációt illetően. Az alacsony szintű digitális kompetenciák, valamint a korlátozott internet-hozzáférés okozza a médiakompetencia magas (81 százalék) kockázati indexét. 

A jelentés következtetései szerint a nehéz általános gazdasági helyzet közepette Romániában a toborzással, az alkalmazással és a munkahelyek stabilitásával kapcsolatos tényezők gondot jelentenek az újságírói szakmát illetően. Ezt felerősíti a kiadói függetlenséget szavatoló intézményes háttér hiánya, mind a főszerkesztők, mind az újságírók nagyobb csoportjai tekintetében. A létező etikai kódexek nem kötelező jellegűek, és a közmédia alkalmazottjait leszámítva az újságírók jelentős többsége nem tagja aktív szakmai szervezetnek vagy szakszervezetnek, amelyek általában gyengén képviseltetik magukat Romániában. 

A jelentés készítői megállapítják, hogy a médiatulajdonosakat semmi sem kötelezi a kiadói függetlenség biztosítására, és nem vonatkoznak rájuk sajátos összeférhetetlenségi kritériumok sem. Ez a tény tovább bátorítja a tulajdonosokat, hogy mögöttes céllal birtokoljanak médiumokat, amelyekkel különböző politikai, gazdasági előnyökhöz juthatnak - mutat rá a jelentés. 

Az MPM a médiapluralizmusra leselkedő lehetséges kockázatok azonosítására kifejlesztett kutatási eszköz az Európai Unió országaiban. A jelentés, amelynek összeállítását az Európai Egyetemi Intézet Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központja által felajánlott vissza nem térítendő támogatásából finanszírozták, az Európai Unió 28 országán kívül kiterjed Törökországra és Montenegróra is. 

A kutatáshoz 2016 májusa és októbere között gyűjtötték az adatokat, egységes kérdőív alapján. Az eredményeket 2017. május 15-én tették közzé. 

Minden országban külön szakértői csoport gondoskodott a végeredmények pontosságáról. A romániai szakértői csoport a következő, megfelelő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberekből állt: Alexandru Ion Giboi, az AGERPRES Román Nemzeti Hírügynökség vezérigazgatója; Răzvan Martin, az ActiveWatch kutatója; Ovidiu Gherasim Proca, az Al. I. Cuza Egyetem (Iaşi) adjunktusa; Manuela Preoteasa, az EurActiv kutatója; Ioana Avădani, a Független Újságírásért Központ (CJI) igazgatója; Dorina Rusu, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) képviselője.

Kimaradt?