A székelyföldi magyar közösség helyzetével ismerkedtek Sepsiszentgyörgyön a képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság tagjai.

Kulcsár-Terza József RMDSZ képviselő, az MPP háromszéki elnöke meghívására Sepsiszentgyörgyön tartotta kihelyezett ülését szerdán a magyar ügyekkel foglalkozó parlamenti albizottság, amelynek tagjai találkoztak a székelyföldi megyék tanácselnökeivel és a civil szervezetek képviselőivel.

A parlamenti albizottság elnöke, Kulcsár Terza József az egész napos munkaülést követő szerda esti sajtótájékoztatón a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta egyrészt a magyar közösségen belül, másrészt a román közösséggel. Ennek a dialógusnak egyik fóruma lehet szerinte a parlamenti albizottság. A politikus beszámolt arról, hogy székelyföldi civil szervezetek vezetőivel és egyházi képviselőkkel találkoztak, többek között a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, a marosvásárhelyi Civilek a Katolikus Iskoláért, a Székelyföldön Megmaradásért, a Sepsi Reform Egyesület képviselőivel tanácskoztak.

Kulcsár Terza József szerint jelenleg az egyik legégetőbb probléma a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye, ezért a magyar ügyekkel foglalkozó albizottság javasolni fogja, hogy az emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottság és az oktatási szakbizottság tartson együttes ülést, és keressenek megoldásokat erre a problémára.

Kovászna megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor a kettős mérce alkalmazásáról panaszkodott a magyar ügyekkel foglalkozó parlamenti albizottság tagjainak. Rámutatott, hogy Szerbiában, a Vajdaságban az anyakönyvi kivonatokat két nyelven – szerb és román vagy szerb és magyar – nyelven készítik, miközben a háromszéki prefektus a kétnyelvű pályázati űrlapba is beleköt. Tamás Sándor szerint az lenne megoldás, ha Székelyföldön hivatalos nyelv lenne a magyar.

Erdély más megyéit is felkeresik

Hargita megye tanácsának Borboly Csaba szerint egy párhuzamos törvénykezési rendszer van kialakulóban, hiszen bírósági ítéletekkel felülírják az alkotmányt és a jogszabályokat. Emlékeztetett, hogy Hargita megyében kidolgoztak egy román-magyar együttélési paktumot, amelyet viszont megtámadott a prefektus. Az önkormányzat ugyan alapfokon megnyerte a pert, de a prefektus fellebbezett. Borboly Csaba arra kérte a magyar ügyekkel foglalkozó parlamenti albizottságot, hogy jogilag véleményezzék az együttműködési paktumot.

Kocsis Róbert Maros megyei tanácsos elmondta, példaértékű kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar ügyekkel foglalkozó albizottság Sepsiszentgyörgyön tartotta munkaülését, és ezáltal is kialakult egy párbeszéd. Kifejtette: reméli ennek lesz folytatása és Maros, illetve Hargita megyében is tartanak kihelyezett üléseket, hogy tolmácsolni tudják a helyi közösségek gondjait. Kulcsár Terza József tájékoztatása szerint a következőkben máshol is szeretnének hasonló munkaüléseket tartani, így Erdélyben, Székelyföldön kívűl is, hogy egységes képet kapjanak arról, hogy milyen problémákkal kűzd a magyarság.

Ellentmondtak egymásnak a bizottság tagjai

A sajtótájékoztatón Mihăiță Vîrză, Szociáldemokrata Párti képviselő, a magyar ügyekkel foglalkozó albizottság tagja kifejtette: a sepsiszentgyörgyi munkaülésen a magyar közösség képviselői által jelzett egyes problémák túlzónak tűnnek, valójában érzelmi jellegűek. A bukaresti PSD-s politikus a prefektúrával szemben megfogalmazott kifogásokat tartja túlzóaknak. Kifejtette: nem hiszi, hogy a prefektusok visszaélnek hatalmukkal, hiszen a kormánybiztos feladata, hogy felügyelje a törvények betartását. 

Mihăiță Vîrză elmondta, gyerekes frusztrációnak tartja, hogy egy táblán alul vagy felül írják a magyar szöveget, és nem érti, miért zavaró az, ha a magyar a román felirat alatt szerepel. Hozzátette: reméli, hogy a Sepsiszentgyörgyön elhangzott problémákra olyan megoldásokat találnak, amelyek mindkét fél megelégedésére szolgálnak.

Bizottsági társának ellentmondó véleményt fogalmazott meg Daniel Vasile roma párti képviselő, aki szerint valóban léteznek túlzások, de szerint az a túlzás, amikor a prefektus beperel egy kétnyelvű űrlapot. Szerinte ezt teljesen alaptalan és értelmetlen, hiszen megfosztja a lakosság egy részét a finanszírozáshoz való hozzáférési jogától. Egy ilyen támadás konfliktus helyzeteket szül, aminek nincs értelme, fejtette ki Daniel Vasile. Hozzátette: tudta, hogy a magyar közösségnek vannak problémái, a sajtóból úgy értesült, hogy ezek a Székelyföld megnevezés és a székely zászló használata, viszont sepsiszentgyörgyi munkaülésen a probléma több vetületét is megismerte.

A magyar ügyekkel foglalkozó parlamenti albizottság tagjai szerdán munkavacsorán vettek részt háromszéki nem RMDSZ-es önkormányzati vezetőkkel, majd csütörtökön találkoznak Sebastian Cucu prefektussal. Bukarestbe visszatérve jelentést tesznek a tapasztaltakról a képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságnak.