„Az alkotmánymódosítás ugyanolyan diszkrimináció, mint a magyarok ellen irányuló jogsértés”

Az alkotmánymódosítás nem a hagyományos családot védi, hanem az azonos neműek házasságának ellehetetlenítését szolgálja - olvasható a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért közleményében, mely szervezet korábban a magyar anyanyelvhasználatért állt ki. 

"A Koalíció a családért kezdeményezése, miszerint foglalják alkotmányba, hogy a család egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon alapul, nem a heteroszexuálisok jogát védi, hanem a homoszexuális párok ellen irányul. Ezt hívjuk diszkriminációnak" - írják.

A közlemény további részét szó szerint idézzük: 

"Az egy férfi és egy nő házasságán alapuló családot csak úgy lehet védelmezni, hogy minden heteroszexuális férfi és nő számára maradéktalanul biztosítjuk a jogot, hogy a házassághoz szükséges kor betöltése után szabad akaratukból házasságra lépjenek és családot alapítsanak. Ez a jog napjaink Romániájában nincs veszélyben. Így a jelenleg is elismert házasság védelmének jegyében az azonos neműek házasságának alkotmányos ellehetetlenítése nem a heteroszexuálisok jogát védi, hanem a homoszexuális párok ellen irányul. Ezt hívjuk diszkriminációnak.

Ez pont olyan diszkrimináció, mint a magyar nyelv és közösség, vagy a felekezeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése. Persze a szexuális kisebbségek más logika mentén válnak diszkrimináció tárgyaivá, viszont ugyanúgy egy indokolatlan és hátrányos megkülönböztetéssel állunk szemben. Miért indokolatlan? Azért, mert a homoszexuálisok házassága nem veszélyezteti mások alapjogait. Miért hátrányos megkülönböztetés? Azért, mert a polgári házasság számos gyakorlati előnyt von maga után örökösödési, gazdasági, egészségügyi és társadalmi szempontból, amelyből így a homoszexuális párok nem részesülhetnek. Logikáját és legitimitását tekintve az a megállapítás, hogy a tágabb társadalmat joggal sértené az azonos neműek házassága, egyenértékű azzal a kijelentéssel, hogy Romániában nem kívánatos a magyar nyelv használata nyilvános helyeken.

Az a társadalom, amely nem képes elfogadni a homoszexuális párok másságát, boldogságkeresését és jogegyenlőségét, az nem fogja elfogadni a nemzeti kisebbségek törekvéseit és jogegyenlőségét sem.

Erdélyi magyarként így alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a társadalom minél empatikusabb legyen, és hogy a többség ne érezze úgy, hogy a kisebbség akaratától függetlenül jogában áll dönteni a kisebbségek sorsáról.

Örökbefogadás: rosszul közelítjük meg

Ugyanakkor el kell utasítsuk azt a „veszélyt” is, mely szerint a homoszexuális házaspárok majd idővel szülői feladatok ellátására is jogosultakká válnának. Az örökbefogadás intézménye nem a potenciális szülők érdekeit szolgálja elsősorban, hanem az állami gondozásban felnövő, árva gyerekek érdekében létező jogi eszköz arra, hogy minél többen családra leljenek. Amikor megtagadjuk az azonos nemű pároktól azt a jogot, hogy családként lépjenek fel a hatóságok előtt és örökbefogadjanak egy gyereket, azon túl, hogy diszkrimináljuk őket, valójában egy gyereket fosztunk meg a szerető és gondoskodó családhoz való jogtól.

Az AGFI feladatának érzi felhívni a figyelmet arra, hogy a Koalíció a családért által kezdeményezett alkotmánymódosítási tervezet, mely a család fogalmát egy férfi és egy nő házasságára szűkíti le, nem a heteroszexuális nők és férifak jogait védi, hanem kiváltsággá teszi a heteroszexuálitást és megbélyegzi a homoszexualitást. Ezt elfogadhatatlannak találjuk, ugyanis egy alkotmánymódosításnak nem szabadna bővíteni a kiváltságos és hátrányosan megkülönböztetett polgárok körét, hanem éppen ellenkezőleg, az általános jogegyenlőséget kéne kiterjesztenie az egyenlő emberi méltóság egyetemes értéke jegyében.

Jogi szempontból, az alkotmány 48. cikkelyének módosítása alaptörvényi szintre emeli az azonos nemű és különböző nemű párok közötti jogegyenlőtlenséget azzal, hogy a polgári házasság intézményéből immáron alkotmányosan is kizárja az azonos nemű párokat.

Az alkotmánymódosítás indoklásában fellelhető jogi érvekkel kapcsolatban meg kell jegyezzük, hogy sem az Európai Emberi Jogok Nyilatkozata, sem az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) joggyakorlata nem tiltja az azonos neműek házasságát. Pusztán, ezt a kérdést a tagállamok joghatóságába utalja. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az EJEB joggyakorlata világosan kimondja, hogy

a tagállamoknak tevőleges kötelezzettsége a házasság intézményéhez hasonló védelmet nyújtó jogintézmény létrehozása, mely az azonos nemű párok számára is elérhető. Ilyen jogi intézmény lehet például a bejegyzett élettársi kapcsolat.

Véleményünk szerint az azonos neműek kirekesztése a házasság intézményéből, még a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetősége esetén is, megerősíti az LGBTIQ+ személyekkel szembeni bántó és megalapozatlan előítéleteket, és fönntartja a szexuális kisebbségek elfogadhatatlan stigmatizációját. A formai szempontból történő megkülönböztetés nem alkalmas a jogegyenlőség megvalósítására.

Az AGFI elfogadhatatlannak tartja, hogy a szóbanforgó alkotmányódosítás a házasság ma is elismert formájának védelme helyett az azonos neműek házasságkötési törekvéseit lehetetleníti el. A családi élethez való jog az alkotmány. 

Romániában 2001-ig bűncselekménynek minősült a nyilvános homoszexuális megnyílvánulás. Jelenleg Európában 13 állam ismeri el az azonos neműek házasságkötéshez való jogát: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. Ezek közül 3 államban, Portugáliában, Spanyolországban és Írországban, akárcsak Romániában, a hívő keresztények aránya kiemelkedően magas. Az elmúlt 4 évben az azonos neműek házasságának bevezetését célzó törvény- és/vagy alkotmánymódosító tervezetet nyújtottak be Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Svájcban is. Ezen kívül 14 európai ország ismeri el az azonos neműek számára is nyitott (bejegyzett) élettársi kapcsolatot". 

Kapcsolódók

Kimaradt?