Két év mandátum után, júniusban leköszön Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Az eddigi tevékenységéről, a jövő MIÉRT-jéről, fiatal vállalkozókról és munkavállalók helyzetéről kérdeztük.

Milyen MIÉRT-et hagysz magad mögött?

Két évvel ezelőtt, amikor átvettem a MIÉRT-et, azt tűztem a zászlómra, hogy változtatni kell a szervezet megítélésén, és adminisztratív szempontból is rendbe kell tenni, közelebb kell hozni a fiatalokhoz és hangsúlyosabban jelen lenni a közéletben. Az első egy év határozottan a belső ügyeink átszervezéséről szólt, lelátogattam az összes területi tagszervezetünk, és létrehoztuk az alelnöki pozíciót, amelyet Geréd Imre töltött be – hogy ne az én személyemben testesüljön az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöki cím. A mai elvárásoknak megfelelően átalakítottuk a kommunikációs stratégiánkat is. Részt vettünk az ifjúsági törvény módosítási vitáján, illetve határozottan beszélni kezdtünk a vállalkozó fiatalokról, a munkahelyteremtésről, mert abban hiszünk, hogy egy egészséges és erős gazdaságban tudnak magukra találni.

Tavaly elkezdtük a Rólad szól rendhagyó karavánunk, ami meglátásom szerint Románia-szinten egyedinek számít. Megkérdeztünk fiatalokat, hogy mit gondolnak a legkülönfélébb kérdésekről, ezt pedig szociológusok segítségével kiértékeltük. Fontos ugyanakkor az erőteljes önkormányzati jelenlétünk.

A MIÉRT-nek van egy 15 százalékos kvótája, amellyel korábban is rendelkezett, viszont mi igen hangsúlyosan mertünk élni ezzel a lehetőséggel. Sok olyan fiatallal találkoztunk, akik a tagszervezeti struktúránkon kívül voltak, hogy hallgassunk meg más véleményeket is. Ez hasznos volt, sok fiatallal találkoztunk, aki érdekelt volt a közéleti szerepvállalásban. Ez azt eredményezte, hogy négy megyei tanács alelnökünk van, 12 polgármester, 16 megyei tanácsos és több mint 300 önkormányzati képviselő. Először mondható el a MIÉRT életében, hogy ezek a mandátumot szerző fiatalok a szervezetnek is köszönhetően lettek bevonva. Először történt meg az is, hogy önkormányzati kisokost állítottunk össze, amely betekintést nyújt a különböző törvénykezésekbe, egyebek mellett. Ezt a kisokost RMDSZ-szintre kiterjesztették. A parlamenti választásokon egy képviselőnk kapott mandátumot, Apjok Norbert személyében.

Milyen MIÉRT-et szeretnél látni a jövőben, a következő vezetés alatt?

Azt remélem, hogy az elmúlt két évben kialakított jó együttműködést a tagszervezetek és az elnökség között tovább tudják vinni. Abban bízom, hogy a verseny jót tesz a jelölteknek is. Mindig vesszőparipám volt, hogy a versenyhelyzetek jót tesznek, a több vélemény megjelenítése hasznos, a küldöttgyűlés legitimen választhatja ki a számára legmegfelelőbb elnököt vagy elnöknőt. Egy olyan szervezetet hagyok magam mögött, amelyik készen áll logisztikai, pályázati szempontból, ezeket pedig tovább kell vinni.

Különböző irányvonalakon pedig el lehet indulni, például, hogy hangsúlyosabban jelen legyünk a külügyi és belügyi kérdésekben – az ifjúsági törvényhez letett javaslatainkat, amelyek hamarosan törvénybe foglaltatnak, követnie kell a MIÉRT-nek, hogy betartják-e. Fiatal területi képviselőinknek három programpontot konkrétan megfogalmaztunk: ingyen területi támogatás hazaköltöző fiataloknak – látunk jó példákat Kézdivásárhelyről –, pénzalap elkülönítése költségvetésekből, kifejezetten ifjúsági tevékenységek finanszírozására, és fiatal város- és falumenedzseri pozíciók beöltése.

Milyen irányba lépsz a MIÉRT elnöki tisztségének átadása után?

Nyolc éve vagyok az ifjúsági politikai pályán, amelyről akarva-akaratlanul ki kellett lépnem, a 35. évem betöltése miatt. Nem titok, hogy vállalkozásaim vannak, vállalkozásokat fejlesztettem, ezeket pedig tovább kell vigyem, és az RMDSZ struktúrájában is megmaradok, és dolgozom tovább, ha szükség lesz rám. A jövő eldönti, hogy milyen formában tudok politikailag is szerepet kapni majd.

Az RMDSZ stratégiai dokumentumában szerepel a Fiatal Vállalkozók Tanácsának létrehozása, amelynek célja „a lehető legkedvezőbb feltételek megteremtésére tegyen javaslatot akár cégek alapítását, akár a kritikusnak tekinthető első évek adózását illetően, illetve, hogy dolgozzon ki törvénymódosító javaslatokat, állami vagy önkormányzati támogatási csomagokat”. Ez mikor jönne létre?

Mivel a MIÉRT-en belül is hangsúlyosan beszéltünk fiatal vállalkozókról, innen jött a kezdeményezés is. A MIÉRT végeredményben egy politikai ifjúsági szervezet, a legfontosabb feladata az utánpótlás, így politikai retorikával is rendelkezik. Társadalmi szinten sok téren meg kell jelennünk, nemcsak egy tevékenységgel foglalkozunk, éppen ezért a következő vezetés hatékonyságához jól szolgálhat arra, hogy egy új tanács vegye át a fiatal vállalkozók ügyét. Dolgozunk azon, hogy milyen formában induljon el a tanács, és területi fiatal vállalkozószövetségeket is létre fogunk hozni, amelyeket bekapcsolunk a tanács munkájába. Pár hónapon belül várható az indulás.

Sokat beszélünk a vállalkozókról, viszont az érme másik oldalán állnak a munkavállalók, akik ráadásul többen is vannak. A jogaikkal, problémáikkal hogyan foglalkozik a MIÉRT?

Az önkormányzati kampányunkban nem vállalkozás-ösztönző programpontokat jelenítettünk meg, hanem inkább szociálisan érzékenyebb kérdésköröket határoztunk meg. Tudatában vagyunk annak, hogy két oldal van, és ahogy mondtad, munkavállalók vannak többen. Határozottan foglalkozni kell ezzel a témával és megjeleníteni olyan akár törvényes kezdeményezéseket, amelyekkel a jogaik védhetjük. Az ifjúsági törvénynél például számtalan olyan törvénymódosítási kezdeményezésünk volt, amely ilyen szempontból közelítette meg a fiatalok helyzetét, mert azt látjuk, hogy egy iskolapadból vagy egyetemről kikerülő elhelyezkedése nehéz, a fizetési lehetőségek sem feltétlenül jók. Azt javasoltuk például, hogy cégek kötelezően alkalmazzanak egyetemistákat is, mert azt látjuk, hogy tapasztalat nélkül nem vesznek fel embereket. Javasoltuk, hogy a 18. évüket betöltő, csak érettségi diplomával rendelkező fiataloknak adjanak lehetőséget akár ingyen lakhatásra, vagy biztosítsanak olyan munkahelyteremtési lehetőségeket biztosítsanak, amelyeken keresztül ezek a fiatalok egy-két éven belül munkába is állhatnak.