A magyarokra is gondoltak az aradi költségvetés elfogadásakor
A helyi közösség számbeli arányával összhangban lévő tételeket sikerült megszavaztatni a magyar szervezeteknek és intézményeknek.
Az aradi magyarság identitásának megőrzéséhez fontos, hogy költségvetési keretekkel rendelkezzenek intézményei, egyházai, civil szervezetei – jelentette ki Bognár Levente, a város RMDSZ-es alpolgármestere. „Amíg sem területi, sem kulturális autonómiával nem rendelkezik az erdélyi magyarság, a lehetőségekhez mérten a helyi önkormányzati forrásokból kell finanszírozni a magyar szervezeteket, kulturális és hagyományőrző rendezvényeket” – jelentette ki az elöljáró.
Bár a közalkalmazottak országos béremelése, a szociális támogatások állami szintű megkurtítása miatt minden helyhatóság kevesebb pénzből gazdálkodhat, a múlt héten elfogadott aradi költségvetésben sikerült a 10-11 százaléknyi magyarság számára arányos összegeket elfogadtatni – fejtette ki az elöljáró. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek csak két tanácsosa van a 23-ból, ezért a költségvetés elfogadtatása előtt „úgy kell tárgyalni, hogy megfelelő keret jusson a magyar oktatásra, kulturára és az egyházakra”.
Pozitívum, hogy a tavalyival megegyező összeg, 360 ezer lej jut a már hagyományosnak nevezhető magyar rendezvények – március 15-i, október 6-i megemlékezések, magyar majális, Aradi Magyar Napok, magyar bálak, Szent István-napi ünnepség – megszervezésére. A magyar egyházak a hitéletre szánt összeg több mint 15 százalékát kapják, a hét katolikus, három református, két baptista és az egyetlen evangélikus gyülekezet összesen 260 ezer lejre számíthat (főleg ingatlan-felújításra fordítható ez a pénz). A városban a magyar színjátszást jelentő Aradi Kamaraszínház 450 ezer lejből gazdálkodhat jubileumi, tizedik évadában (ez 50 ezer lejjel kevesebb a tavalyinál).
Felújítják a megye egyetlen magyar középiskoláját
„Nagyon fontos, hogy folytatódhat a Csiky Gergely Főgimnázium, a megye egyetlen magyar középiskolájának a felújítása. A régi épületszárny maholnap száz éves, és állandó javításra szorul. Az általános felújításra, a tervezéssel együtt kétmillió lejt hagyott jóvá a tanács” – emelte ki Bognár Levente.
A 2017-es aradi büdzsében elkülönítettek egy keretet Szántay Lajos szobrának a felállítására is. A 19. század második és a 20. század első felében élt és alkotott Európa-hírű építész nagyban meghatározta Arad mai arculatát, sok más épület mellett a Kultúrpalotát és az evangélikus (Vörös) templomot tervezte. Mellszobrát a jelenleg felújítás alatt álló Kultúrpalota melletti hírességek sétányán helyeznék el.