FRISSÍTVE: Közzétették a táblaper indoklását, több mint tíz éve foszt meg a városháza jogainktól
FRISSÍTVE: Közzétette a Kolozs megyei törvényszék a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését elrendelő elsőfokú ítélet indoklását - a kolozsvári városházának 15 napja maradt arra, hogy eldöntse, megóvja-e a döntést vagy sem. Az indoklás itt olvasható.
Kolozsvár polgármestere korábban közölte, addig nem határoz a kérdésben, amíg nem látja az indoklást. A 15 napot a postai úton történő kiközléstől számolják.
A Musai-Muszáj akciócsoport csütörtöki közleménye szerint félrevezette Emil Boc polgármester a választóit akkor, amikor 2014-ben azzal érvelt, törvény írja elő, hogy a városháza minden esetben óvást nyújtson be. A civilek szerint az érvényben levő törvények nem írnak elő semmiféle fellebbezési kötelezettséget.
„A polgármester abbéli döntése, hogy megfellebbezi-e a döntést, egyértelművé fogja tenni Emil Boc polgármester úr elkötelezettségét a polgárok jogainak tiszteletben tartása, valamint az európai értékek mellett. Emellett felkérjük a polgármester urat, hogy tegyen eleget abbéli, 2017. március 15-én írásban tett ígéretének, mely szerint az indoklás kiközlése után találkozni fog a Musai-Muszáj képviselőivel” - olvasható a közleményben.
Mint arról már korábban beszámoltunk, több román párt vezetője, illetve az RMDSZ is jelezte, ide lenne végre rendezni a többnyelvű helységnévtáblák ügyét Kolozsváron. A városháza 2014-ben már egyszer már megóvta a törvényszék kedvező ítéletét.
Mi áll az indoklásban?
Az indoklásban tételesen szerepelnek azok a jogszabályok, amelyekre hivatkozva kérték a felperesek a többnyelvű táblák kihelyezését. Az egyik a 215-ös közigazgatási törvény, a második jogszabály az a kormányhatározat 2002-ből, amely tételesen is felsorolja, hol kell kifüggeszteni a helységnévtáblák nevét magyarul (a listán Kolozsvár is szerepel), a harmadik pedig a 99/2002-es helyi tanácsi határozat, amely előírja a többnyelvű táblák kifüggesztését – tájékoztatott a felperes Minority Rights Egyesület képviselője, Szőcs Izabella. Hozzátette, mindezen jogszabályokat figyelembe vette a bírónő, valamint azt is megállapította, hogy a polgármesteri hivatal hibás statisztikai adatot tartalmazó iratot nyújtott be bizonyítékként.
„Ez utóbbi elég súlyos, főleg ha azt vesszük, hogy egy állami intézmény részéről tapasztaljuk ezt” - tette hozzá a jogtanácsos. Arra a kérdésre, hogy ennek lehet-e következménye, Szőcs Izabella elmondta, most nem szeretnének ezzel foglalkozni, mert megtörténhet, nem szándékosan valóban hibásan adta ki a statisztikai intézet a dokumentumot.
Több mint tíz éven át megfosztottak a jogainktól
A bírónő azt is megemlíti az indoklásban, hogy a városháza több mint tíz éve nem hajlandó eleget tenni a 2002-es tanácsi határozatban vállalt kötelezettségének. „A kötelezettség több mint tíz éve él, a polgármesteri hivatal pedig nem tartotta be. Külön súlyosnak titulálta a bírónő, hogy a magyar közösséget megfosztották a jogától” – magyarázta a jogtanácsos.
Az indoklás azt is kiemeli, hogy az ötnyelvű városkapuk, amelyekkel a városháza „kiváltotta” volna a többnyelvű táblákat, nem relevánsak, ugyanis a törvények értelmében a helységnévtáblák minősülnek hivatalosnak.
A bírónő a német feliratok kérdésében nem hagyott helyt a felperesek kérésének, azzal az indokkal, hogy 2001-ben nem teljesítette a német kisebbség a küszöbnek számító 20 százalékot. A törvényszék ítélete értelmében magyarul és románul kell kifüggeszteni Kolozsvár nevét a város bejáratainál.
Valóban kötelezik a városházát a fellebbezésre?
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan jogszabály, amely előírja a városházának az óvást, Szőcs Izabella elmondta, a számvevőszék valóban előveheti a polgármesteri hivatalt abban az esetben, ha elmulasztja a fellebbezést.
„A számvevőszék fele a polgármesteri hivatalnak el kell számolnia minden költséggel. A számvevőszék kéri, hogy az olyan perekben, ahol anyagi javakról van szó, a hivatal nyújtson be óvást. Ebben az ügyben viszont nincs anyagi javakról szó, ráadásul a többnyelvű táblák elkészítésének tételeket már egyszer előírták, tehát nem merülnek fel többletköltségek” – magyarázta a jogtanács.