FRISSÍTVE -„A korruptak nem érdemlik meg, hogy penészes cellákban sínylődjenek”

FRISSÍTVE: Kedden készül benyújtani Șerban Nicolae, a Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetője a közkegyelem-törvénytervezethez azokat a módosító a javaslatokat, amelyek tulajdonképpen szabadlábra helyeznék a hivatali visszaélés, megvesztegetés, befolyással való üzérkedés vádjával elítélt személyeket.

„Nem hiszem, hogy a korrupció miatt elítéltek megérdemlik azt, hogy egy penészes cellában hárman zsúfolódjanak egy börtönágyra” – érvelt Șerban Nicolae, a felsőház jogi bizottságának elnöke a módosító javaslatai mellett. A PSD-s szenátor számításai szerint törvénymódosító tervezetének 2700 haszonélvezője lenne, akik a büntetés-végrehajtási intézetekben levőknek mintegy 10 százalékát teszik ki. Érvei szerint Románia elkerülhetné azt, hogy tetemes összegeket fizessen ki kártérítésként azoknak, akik az embertelen börtönkörülmények miatt panaszolnák be az országot a strasbourgi Emberjogi Bíróságon. Mint mondta, a romániai börtönök túlzsúfoltsága így sem szűnne meg, ugyanis mintegy 8 ezerrel kellene növelni a kapacitást ahhoz, hogy az elítélteknek az európai követelményeknek megfelelő körülményeket biztosíthassanak.  

 „A legutóbbi, 1997-es közkegyelem alkalmával 3 ezer embert engedtek szabadon. Nincs tudomásunk arról, hogy a társadalomban úrrá lett volna egyfajta rettegés attól, hogy ezek az emberek kikerültek a börtönökből” – fogalmazott Șerban Nicolae. A szociáldemokrata honatya leszögezte, nem egyeztetett pártja vezetőségével a módosító javaslatok megfogalmazása előtt, ez saját kezdeményezése volt.

Șerban Nicolae hétfőn osztotta meg a felsőház jogi bizottságának tagjaival azokat a módosító javaslatokat, amelyeket kedden készül benyújtani a közkegyelem-törvénytervezethez. 

FRISSÍTÉS: Dragnea határozottan ellenzi a kezdeményezést

Határozottan ellenzi Liviu Dragnea, hogy közkegyelemben részesüljenek a korrupciós tettek miatt elítéltek. A szociáldemokrata pártelnök szerint fölösleges „felkapni a vizet” Serban Nicolae móüdosító javaslatai miatt, hiszen ez távolról sem jelenti azt, hogy azokat el is fogadja majd a törvényhozás. „Ismételten üzenem a kormánynak és az igzaságügyi miniszternek, hogy kizárólag a közkegyelem-törvény nem oldja meg a helyzetet. Konkrét tervet kell kidolgozniuk, befektetéseket kell eszközölni a büntetésvégrehajtási intézetekben” – fogalmazott újságírói kérdésre Liviu Dragnea . 

Johannis: elhibázott jelzés lenne a társadalom felé

A korrupciós bűncselekményekért elítélt személyek közkegyelemben részesítése elhibázott jelzés lenne a társadalom felé - mondta Klaus Johannis államfő. Szerinte ez elhibázott jelzés lenne a társadalom felé. „Bízom a parlamenti képviselők realizmusában és jóhiszeműségében” – mondta Johannis a legfőbb ügyészség 2016-os évi tevékenységének kiértékelője után. Az államfő hozzátette, szem előtt kell tartani, hogy „a társadalom igen aktívvá vált”, és minden bizonnyal heves reakciókat váltana ki belőle az, ha az ehhez hasonló kezdeményezéseknek teret engednek. 

Kövesi: a korrupciós tettek elkövetőit nem lenne szabad közkegyelemben részesíteni

Nem lenne szabad közkegyelemben részesíteni a korrupcióért elítélt személyeket - jelentette ki az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze, Laura Codruţa Kövesi. A legfőbb ügyészség 2016-os tevékenységének kiértékelőjén jelen lévő Kövesit arról kérdezték az újságírók, mi a véleménye a közkegyelmi törvény tervezetét módosító javaslatokról, amelyeket a jogi bizottság elnöke, Şerban Nicolae terjesztett be, és bizonyos korrupciós cselekedetek közkegyelemben részesítésére vonatkoznak.

„Nem akarom parlamenti képviselők módosító javaslatait kommentálni. Azt mondhatom csak, hogy a közkegyelmi tervezettel kapcsolatban elküldtük a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját, amelynek minden pontjával azonosulunk. Mellesleg véleményünk szerint nem lenne szabad közkegyelemben részesíteni azokat, akik korrupciós tetteket követtek el, és azokban az esetekben sem volna szabad közkegyelmet gyakorolni, amikor az államnak okozott károk nem térültek meg' - mondta a DNA vezetője. 

Tudorel Toader igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott: Şerban Nicolae módosító javaslatáról a sajtóból értesült. „Úgy értettem, ez a Şerban Nicolae szenátor úr javaslata. Személyes kezdeményezés, nem az igazságügyi minisztériumé. Neki kell megvédenie álláspontját” – mondta az igazságügyi tárca vezetője. 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tavaly összesen 1,6 millió euró kártérítést ítélt meg  a romániai raboknak a börtönviszonyok miatt indított perekben. „Az 1990 óta mostanig megítélt kártérítések összege 3 132 000 euró és 10 000 frank. (...) Különösen aggasztó az a tény, hogy ebből 1 600 000 eurót csak az elmúlt évben ítéltek meg. Tehát évről évre nő mind az összeg, mind az ilyen ügyek száma" - fogalmazott  - nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek az Országos Börtönigazgatóság (ANP) vezetője, Marius Vulpe. Az igazgató szerint 2016-ban 313 olyan ítéletet mondott ki az EJEB, amelyekben elmarasztalta Romániát a fogvatartási intézetekben uralkodó állapotok miatt. 

Kapcsolódók

Kimaradt?