Korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) is megszavazta azt a törvényt, amely tiltja, hogy büntetett előéletű személyek kormánytisztséget viseljenek. Ez eleve kizárja Liviu Dragnea PSD-elnököt a kormányfő-aspiránsok sorából.

A PSD elnökét, Liviu Dragneát két év felfüggesztett börtöntüntetésre ítélték a volt államfő,Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazáskor elkövetett választási csalás miatt, és időközben egy újabb bűnvádi eljárás is indult ellene. Ez megakadályozza, hogy a választások megnyerésére legesélyesebb párt vezetője kormányfő lehessen.

A politika fintora

A politika fintora, hogy az akadály egy olyan törvény, amelynek elfogadását korábban a PSD is támogatta. A jogszabályt még Radu Vasile kormánya kezdeményezte, a szociáldemokrata Adrian Năstase által vezetett kabinet is jóváhagyta, és a jelenlegi alkotmánybíróság elnöke, Valer Dorneanu által elnökölt szociáldemokrata parlamenti frakció tagjai egyhangúan megszavazták.

Románia az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején minden erejével azon volt, hogy tagja lehessen az Európai Uniónak, így hozzálátott ahhoz, hogy Brüsszel követelményeinek megfelelően átalakítsa törvénykezését. A hangsúlyt elsősorban a bűnvádi politikusok ellen törvények megszövegezésére és elfogadására helyezték. Közéjük tartozott a kormány működésére vonatkozó törvény is, amely most megakadályozza azt, hogy Liviu Dragneából kormányfő lehessen.

Ezt a jogszabályt 2001-ben fogadták el, röviddel Adrian Năstase kormányának beiktatása után, a parlamentben pedig a szociáldemokraták jelentős többséggel rendelkeztek. Az akkori miniszterelnök azonban, egy román lapnak a napokban adott nyilatkozata szerint, már nem emlékszik a törvény pontos szövegére.

Két parlament, három kormány

Az igaz, hogy ez a törvény kalandos utat járt be, két parlament is vitát folytatott róla, és a törvénytervezet három kormány munkaasztalára is odakerült. Először Radu Vasile kabinetje fogadta el a törvény, amelynek eredeti szövege egyrészt újra meghatározta a kormány hatásköreit, másrészt pedig nagyobb hangsúlyt helyezett a miniszterek feddhetetlenségére. A törvény egyik cikkelye szerint a kormány tagjai lehetnek mindazok a személyek, akik román állampolgárok, lakhelyük Romániában van, gyakorolhatják választói jogukat, nem született terhelő ítélet ellenük bűnvádi eljárásokban, és eleget tesznek a törvény megfelelő cikkelyében foglalt feddhetetlenségi feltételeknek.

A jogszabályt hét hónap múlva, 1999 júniusában jelentős többséggel megszavazta a képviselőház. A törvénytervezet azonban elakadt a szenátus szakbizottságaiban, amelyek meddő vitát folytattak róla, és végül is nem került a felsőház plénuma elé, így a 2000. évi választások során összeállt új parlament elé került. Mugur Isărescu miniszterelnök kormánya visszakérte a jogszabálytervezetet, de már nem volt ideje arra, hogy végrehajtsa az általa tervezett módosításokat, így az az Adrian Năstase által vezetett kabinet elé került.

A szociáldemokraták által uralt új parlament szenátusa számos módosítást hajtott végre a törvényen, és így jelentősen eltért az előző törvényhozás képviselőháza által elfogadott változattól.  Az akkori házszabályoknak megfelelően a két ház által megszavazott, de eltérő törvénytervezetek esetében vegyes bizottság döntött a jogszabály végső formájáról. Az akkori bizottságban többek között helyet kapott a szociáldemokrata Acsinte Gaşpar képviselő, a parlamenttel való kapcsolattartással megbízott miniszter, a szociáldemokrata Şerban Mihăilescu, az egykori belügyminiszter, Radu Stroe és Emil Boc kormányfő.

Megfeledkeztek róla

Brüsszel nyomására a Năstase-kormány számos pontban módosította a Radu Vasile kabinetjének tervezetét, amely egyes esetekben még keményebb lett az eredeti változatnál. A törvénytervezetben megmaradt a bűnvádi okok miatt elítéltek kormánytagságát megtiltó cikkely, de bekerült egy újabb paragrafus is, amelynek megfelelően a kormány tagjait is visszahívják tisztségükből, amennyiben véglegesnek minősülő bűnvádi ítélet születik ellenük, illetve ha bebizonyosodik, hogy vagyonukat illegálisan szerezték meg, de elveszíthetik tárcavezetői tisztségüket összeférhetetlenség miatt „vagy pedig egyéb esetekben, a miniszterelnök megítélésének megfelelően”.

Az egyeztető bizottság egyetértett a kormány által módosított és a szenátus által elfogadott törvénytervezettel, amely nagyjából megfelelt Brüsszel elvárásainak is, megkönnyítve Románia uniós csatlakozását. A Valer Dorneanu által elnökölt képviselőház tehát egyhangúan jóváhagyta a törvényt. Akkoriban még a szociáldemokrata párt egyetlen tagja sem és egyetlen honatya sem képzelte el, hogy a jogszabály cikkelyei valaha őket is érinthetik.

A tervezet végül is három év után, 2001-ben vált törvénnyé, miután Ion Iliescu államfő kihirdette – és 15 év elteltével a Szociáldemokrata Párt elnökén, Liviu Dragneán csattant.

A szociáldemokrata politikus nem csak miniszterelnök, de „egyszerű” miniszter sem lehet, a pártja által elfogadott jogszabály miatt. A legérdekesebb az egészben az, hogy a szociáldemokraták nem módosíthatták idejében a jogszabályt, mert a sajtó is csak a napokban „fedezte fel” a törvénytár bugyraiban.